Az előadók között szerepeltek az ELTE volt, és jelenlegi hallgatói, diplomásai: Molnár Anna (ELTE ÁJK), Váradi Zsanett (ELTE ÁJK), Márkovity Teodóra (ELTE BTK), Bálint Valentina Lilla (ELTE BTK) és Halácsy Péter a Prezi és a Budapest School Alapítója.
A népszerű TED konferenciák rövidebb (kb. 10–18 perces), gondolatébresztő és szórakoztató előadásokat foglalnak magukba, amelyekkel intenzív és inspiráló élményt, a TED-vezető Chris Anderson megfogalmazása szerint "jövőt formáló gondolatokat" nyújtanak a hallgatóság számára. A TED teljesen megváltoztatta, más dimenzióba emelte a korábban megszokott konferenciaélményt, így vált a világ talán legizgalmasabb, legkeresettebb és legkomolyabb, nem szigorúan szakmai jellegű konferenciájává. Mára a tudománytól az üzleti életen át a globális problémákig gyakorlatilag mindennel foglalkozik több mint száz nyelven, online és élőben.
A Társadalomtudományi Kar hallgatóinak kezdeményezésére megrendezett TEDxELTE szimpóziumon hat szakmai előadó és négy ELTE-s hallgató személyes, gondolatébresztő történetét hallgathatták meg az érdeklődők és nyerhettek belőlük inspirációt, a szünetekben pedig az esemény partnereivel – többek között az ENSZ Menekültügyi Bizottságával és a Terres des Hommes szervezettel ismerkedhettek meg. Az első ELTE-s TED konferencia témája: Zoom In!, vagyis
Nagyíts rá!
A szervezők a mottónak megfelelően arra kérték előadóikat, hogy olyan személyes történeteket osszanak meg a közönséggel, amelyek új megvilágításba helyeznek egy-egy sikerutat, társadalmi jelenséget vagy éppen tudományos kérdést.
A korábban Magyarország első ENSZ Ifjúsági Küldötteként dolgozó, majd a Visegrad for Sustainabilityt megalapító Volom András előadásában elmondta: a klímaváltozás ellen nem elég tüntetni, hanem a döntéshozókkal tárgyalni képes szervezeteket kell létrehozni, komplexen megközelíteni a problémákat, kompromisszumokat keresve, és jól kell kiválasztani a célokat, hogy adott befektetéssel a lehető legnagyobb változást tudjuk elérni – vagyis részt kell venni a politikában.
Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója, a fiatalkorú bűnözőket segítő intézet munkatársa, Molnár Anna a Pygmalion-effektusra utalva elmondta: nagyon fontos, hogy nyitottan, empátiával és megértéssel forduljunk a fiatalkorú bűnözők felé, hiszen mind a családi hátterük, mind a társadalom feléjük irányuló előítéletei megnehezítik azt, hogy (újra) integrálódni tudjanak a társadalomba, ezzel nekik is segítünk és saját stresszünket is csökkentjük.
A korábban a Reuters folyóiratnál dolgozó és hét évet New Yorkban élő magyar szerző, Donáth Mirjam előadásában kifejtette, a külföldön töltött évek alatt jött rá, hogy a gyökereink, otthonunk milyen nagy mértékben része az identitásunknak, és mennyire fontos önmagunk megismerése és céljaink definiálása ahhoz, hogy céljaink és elképzeléseink szerint alakíthassuk a jövőnket.
Csizmazia Tibor, akinek Enjoy Budapest kávézója az egyetlen hely Budapesten, ahol robotok szolgálnak fel, leszögezte: a robotok nem a jövő, hanem már a jelen részesei, kollégái az embereknek, akik pontosan követik az utasításokat és kevesebb hibával hosszabb ideig tudnak dolgozni, rugalmasság és kreativitás tekintetében azonban mindig alulmaradnak az emberrel szemben – ezért nem félni kell tőlük, hanem megtanulni, hogyan lehet együttműködni velük.
A súlyosan beteg gyerekeket látogató és tanító szervezet, az Amigos a gyerekekért munkatársa, Ferencz Fanni kifejtette: el kell felejteni azokat a közhelyeket, miszerint a szociális munka vagy az önkéntes munka nem okozhat örömet, és nem lehet izgalmas. Az Amigok nem betegeket látnak akkor, amikor kórházakba látogatnak, hanem gyerekeket, akiknek színesebbé, boldogabbá és könnyebbé teszik a napjukat azzal, hogy társasjátékoznak, kártyáznak vagy angolt tanulnak velük.
Az iskolai évek során a mérhető siker addiktív hatását megtapasztaló Bálint Valentina Lilla, a BTK hallgatója rájött, hogy lelki egészsége érdekében más utat kell választania, előadásában a pszichodrámát és a színházat ötvöző Playback kísérleti, improvizatív színházzal szerzett transzformatív tapasztalatairól beszélt, és a másikra figyelés, a nyitottság és a közösség fontosságáról az életminőség szempontjából – hangsúlyozva, hogy van olyan „drámázás”, amire igenis szükség van.
A Prezi és a Budapest School alapítója, Halácsy Péter elmondta: a Prezi elindítása megtanította arra, mennyire fontos folyamatosan tanulni és fejlődni, akár abban, hogy hogyan tanulunk. Ahogy a mindennapi tapasztalataink is egyediek, úgy a tanulási utunk is az, éppen ezért nagyon fontos, hogy a gyerekeink közös, kreatív munkán alapuló, fejlett technikát használó, személyre szóló oktatásban részesüljenek.
A GDF SUEZ Energia Holding Zrt kommunikációs igazgatójának, Pánczél Andreának előadása azt tárgyalta, hogy miért fontos a cégek számára a nemek közti egyenlőség a 21. században: le kell küzdeni azokat a mindkét nemben meglévő prekoncepciókat, mely szerint a nők számára nincs hely a vezetői pozíciókban vagy az energiaiparban, hiszen a cégek sikeréhez nagy mértékben hozzájárul, ha minél többféle perspektíva találkozik a döntéshozói szerepkörökben.
Váradi Zsanett, az ELTE ÁJK hallgatója kifejtette, az internet legnagyobb cégei túlzott hatalomra tettek szert a felhasználóikról szerzett információk birtokosaként, a privát szféra hiánya pedig veszélyt jelent a demokráciára, mivel az adatalapú valósidejű manipuláció politikai választások eredményét változtathatja meg. Minderre az előadó szerint nem a jog (GDPR) jelenthet megoldást, hanem a blockchain technikára alapuló decentralizált hálózatok.
A Bölcsészettudományi Kar hallgatója, Márkovity Teodóra személyes történetén keresztül próbálta érzékeltetni, hogy mennyire fontos beszélni arról, ha valakit bántalmaznak, milyen lépcsőfokai vannak annak, hogy az áldozat beszélni tudjon arról, ami vele történt, és hogy mennyire fontos a kedvesség főszabálya szerint támogatni az áldozatot, és nem hibáztatni azért, ami vele történt.
Forrás: www.elte.hu
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek
