A Királyi Magyar Tudományegyetem 1777-ben költözött Nagyszombatból Budára, majd 1784-ben Pestre. A Pestre költözés után 1805-től az egykori pálos kolostor helyén működött az Egyetem: ezt 1890-ben lebontották, majd 1900-ban avatták fel a mai neobarokk palotát, mely jelenleg is az ELTE főépületeként működik az Egyetem tér 1-3. szám alatt. Közvetlenül mellette, a Szerb utcában találjuk a Rektori Kabinet és a Kancellária háromudvaros barokk épületegyüttesét, mely egykor a pesti klarisszák kolostora volt.
A kiegyezés után (1867) intenzív fejlődés indult meg: több új épületet emeltek – már kizárólag az Egyetem számára. Ekkor készült el például az Egyetemi Könyvtár (1876), ahová az eredeti jezsuita könyvtár több évszázados gyűjteménye is került. 1809-ben nyílt meg az ELTE Füvészkertje a mai Trefort kert helyén (ez Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertje), ahonnan 1847-ben költözött az Illés utcába, ahol – ugyan kisebb területen, mint akkor – ma is található. A 19. század közepén épült fel a Trefort kerti campus (itt ma például külön érdekesség a „Jel a kertben” emlékmű vagy a híres XI-es tanterem), majd a század végén megnyitotta kapuit az Eötvös Collegium is. Miután az egyetemet a Várból Pestre költözették, 1805-től a mai Egyetem téren álló pálos kolostor épületében működött egészen 1890-ig, amikor a kolostor helyén egy teljesen új épületet emeltek. Elsőként a neoreneszánsz Szerb utcai rész készült el, majd a főépület: az árkádos palota, amely a barokk egyetemi templomhoz csatlakozik és stílusában is illeszkedik ahhoz. Ma az Állam- és Jogtudományi Kar tanszékei, valamint az ELTE vezetése működnek itt.
Az épületek tehát évszázados múltra tekintenek vissza, és olyan rejtett kincseket találhatunk bennük, mint az Ásvány- és kőzettárat, amely 1777-ben került Budára az Egyetem költözésekor, ma pedig a Lágymányosi Campuson található, az eredeti tároló szekrényekben. Itt található még az ELTE Biológiai és Paleontológiai Gyűjteménye, valamint az a tizenhárom részből álló szoborpark is, amely a Gömbaulában található és főként híres fizikusokat és vegyészeket ábrázol. Ilyen rejtett kincs még a Trefort kertben található néhai Csillagvizsgáló vagy a Numizmatikai Gyűjtemény, amely 1753 óta az Egyetem tulajdonában van. A Természettudományi Kar 1998-ban költözött mai épületébe, és már akkor kész volt a terv egy csillagvizsgáló létrehozására. 1997-ben, amikor átadták az épületet, költségvetési okok miatt még sem a Planetáriumot, sem a csillagvizsgálót nem tudták kialakítani. 2004-ben végül az utóbbi elkészült, ám a planetárium létrejöttére még 2011-ig várni kellett.
A Városligetben – kicsit távolabb a belvárostól – találjuk az ELTE egyik gyakorlóiskoláját, a Radnóti Miklós Gimnáziumot. Az épületet Lajta Béla tervezte, a kivitelezés 1913-ban indult: az izraelita fiú – és lánygimnázium végül 1931-ben nyitott meg. Az épületet art deco téglaornamentika, valamint gazdag keleti és magyaros motívumok díszítik.
További információk olvashatók az Egyetem történetéről a következő kiadványokban:
Az Egyetem történetének rövid áttekintése (1635-1950)
Szögi László: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben
Az ELTE Alumni Központ új sorozatának célja, hogy az Egyetem alumnusai számára – kari hovatartozástól függetlenül és minden korosztálynak – értéket jelentő programot tudjon nyújtani, dolgozóbarát, esti időpontokban.
A korábbi látogatásokról szóló beszámolóink:
2016/2017
2017/2018
Ásványtár, a látogatás hatalmas sikernek örvendett így további két időpontot is hirdettünk meg.
Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény
2018/2019
2019/2020
Biológiai és Paleontológiai gyűjtemény
2020/2021
2021/2022
Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény
2022/2023
2023/2024
Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény
2024/2025
A séták népszerűek, gyorsan betelnek. Az új alkalmakról elsőként hírleveleinkből értesülhet.