ELTE Sikerek: Stumpf István

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori hallgatója, '82-ben az Állam- és Jogtudományi Karon jogi, majd '85-ben a Bölcsésztudományi Karon szociológus diplomát kapott. Később, '96-ban a korábbi diplomáit a politikatudomány területén megszerzett PhD-fokozattal koronázta meg. Az eseményt szokás szerint az ELTE Alumni Központ vezetője, Pataky Csilla nyitotta meg. Bevezetőjében megemlítette a 10. évfordulóját ünneplő Alumni Szervezet életének főbb fejleményeit az utóbbi években, hozzátéve, hogy a jubileumi tanév tartogat még meglepetéseket az ELTE Diplomásai számára a kommunikáció terén - az új, korszerű Alumni közösségi platformot. Emellett felhívta a figyelmet a generációk összefogásának fontosságára abban, hogy a tehetséges, rászoruló hallgatókat egyre hathatósabban tudja segíteni az ELTE Alumni Alapítvány. Köszöntője után Dr. Darázs Lénárd, az ELTE jogi karán végzett általános rektorhelyettes elmondta, az Alumni rendezvények azért is fontosak, mert a jelenlegi oktatókat emlékeztetik arra, hogy örökül kapták ezt a nagy hagyományt és sokszínűséget, amit ELTE-s elődök felépítettek, így fontos tovább örökíteni a jövő generációjának. Ezt követően a rektorhelyettes méltatta az előadót, részletesen ismertetve pályafutását, taglalva eredményeit és az Egyetemhez fűződő kapcsolatait. Majd átadta a szót Stumpf Istvánnak, aki köszönetét fejezte ki a lehetőségért, hogy Alma Materében előadást tarthat az egyetemi korábbi, illetve jelen hallgatóinak, és kifejezte megilletődöttségét, hogy ilyen sokan összegyűltek erre az alkalomra. 

Stumpf István előadását rövid videóval nyitotta, melyet lánya készített neki élete sarokpontjairól. A felvételen és a helyszínen is láthattuk Kéri Lászlót, az előadó egyetemi barátját, továbbá megtudhattuk, hogy Stumpf István életében fontos szerepet tölt be a sport. Elmondása szerint a forradalom gyerekeként született Sárospatakon. Szülőhelye és családja egyaránt meghatározó életében, ennek köszönheti vallásosságát, ami miatt majdnem pap lett belőle. Az iskolába való ingázás miatt sok ideje maradt olvasni, ekkor szeretett bele a történelembe. Ez az élmény, valamint tanárai inspirálták arra, hogy később jogot tanuljon, dacára annak, hogy családja ebben nem bátorította. A 80-as évek elején vették fel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ekkor költözött be a Budaörsi úti kollégiumba. Elbeszélése szerint az ELTE egy különleges szerepet töltött be az életében, hiszen a pezsgő egyetemi éveknek köszönhető, hogy Kéri Lászlóval közösen elkezdték kialakítani egy szakkollégium alapját. Ez a szervezési és jogalkotási feladat mutatta meg neki, hogy milyen fontos a jog mögötti társadalomtudomány, és az a cél motiválta, hogy egy jogász-társadalomtudományi szakkollégiumot hozzanak létre. Így született meg a Bibó Szakkollégium elődje, melynek vezetője lett. Az egyetemi évei alatt, a szakkollégium mellett megalapította a Századvég című folyóiratot, amelynek szerkesztője volt. 

,,Szerencsés embernek tarthatom magam, mert megtapasztalhattam a közösséghez való tartozás élményét és ebben az Egyetemnek elévülhetetlen szerepe van. Örülök annak, hogy olyan intézmények teremtésében vehettem részt, melyek ma is léteznek és tovább élnek, és a jelenlegi generációk a saját arcukra tudják formálni." 

A szakkollégium egy olyan hasznos tanulási lehetőséget adott a hallgatóknak, amit akkoriban az iskola nem. Felidézte az egyetem pezsgő szellemi közösségét, kora reggeltől aktív nagyszerű fiatal tanárait, Kukorelli Istvánt, Bárd Károlyt, Kutassy Györgyöt, és Mezey Barnát. A fiatal oktatók hétvégi visegrádi tanácskozások alkalmával próbálták átalakítani az oktatást, az előadó szavaival élve egyfajta „intellektuális lázadás” zajlott ekkoriban, amiben ő maga is  szocializálódott. Eközben a szakkollégium, mint egy alternatív egyetem működött, ahol a fontos, akkoriban nem hangoztatott szociológiai témákat jártak körbe. Népszerű volt az olvasás, a tudás megszerzése, és ezek egymásnak való átadása, melyben a szakkollégium és az egyetem közössége sokat segített. Olyan csoportok alakultak ki, amelyek a mai politikai élet meghatározóivá váltak. Stumpf István mindezek ellenére nem kapcsolódott a politikai életbe, inkább visszament az egyetem társadalomtudományi intézetébe kutatni. A '90-es évek elején elnyert a German Marshall Fund ösztöndíjat, melynek keretén belül 6 hétre kiutazhatott az Egyesült Államokba. Nem sokkal később egy féléves Irex ösztöndíjat is kapott a Harvardra, ahova ezúttal hosszas dilemma után a családja is elkísérte. Ez meghatározó és emlékezetes esemény volt életében - mind saját maga, mind családja számára. Kintléte alatt olyan amerikai politikai mintát keresett, amellyel jobbá tudja tenni az itthoni politikus képzést. 

A 1998-ban szorosan bekapcsolódott a magyar politikai életbe, az akkori kormány megválasztotta a kancelláriaminiszternek. A kormányváltás után könyvkiadással is foglalkozott, valamint 2002-ben elkezdte a Századvég Politikai Iskola megalapítását, melynek célja az értelmiségiek tehetséggondozása, és a versenyképes tudás megadása, egyfajta "thinktank" volt. Szociológus és politológus végzettsége révén mandátumbecslésekkel és kutatással is foglalkozott. Sokat köszönhet egyetemi professzorainak, mert megtanították neki az alkotmányos jogokkal kapcsolatos összefüggéseket, és habár sosem készült alkotmánybírónak, 2010 nyarán megválasztották erre a pozícióra. Az alkotmánybírói terület elmondása szerint a béke szigete az igazságszolgáltatáson belül. 

Az előadáson tiszteletét tette többek között Dr. Scheuer Gyula kancellár, Dr. Hudecz Ferenc korábbi rektor, Dr. Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, Dr. Béres József és Dr. Kraudi Adrienne, az ELTE Alumni Alaptvány kurátorai,  Szapáry György Konzisztóriumi tag, továbbá Winkler Márta, Aáry-Tamás Lajos, Bánáti János, Monspart Sarolta és még sok-sok jeles alumnus.

Az előadás meghallgatható az ELTE YouTube csatornáján

Az ELTE Sikerek programsorozat 2019. október 9-én folytatódik, ahol Spiró György, Kossuth-díjas író lesz vendégünk. 

A beszámolót és a képeket köszönjük az ELTE Online-nak.

Sorozatismertető

ELTE Alumni
Facebook