Multidiszciplinárisan, többféle tudományterület felől közelítették meg a Zöld fenntarthatóság témáját a második alkalommal megtartott ELTE Sikerek kerekasztal-beszélgetés szereplői 2024. március 13-án az Egyetem dísztermében. Az est során három karunk kiváló kutatói, illetve Egyetemünk négy különböző, de a témához kapcsolódó területen dolgozó alumnái beszélgettek: Dúll Andrea, Sulyok Katalin, Mádlné Szőnyi Judit és Szöllősi Szilvia.
"Örömmel mondhatom, hogy kezd egy újabb sorozatunkká formálódni a kiváló kutatóinknak teret adó, aktuális témákat feszegető ELTE Sikerek Kerekasztal!" - ezzel a felütéssel nyitotta meg az estet Pataky Csilla (TTK '86), az Alumni Központ vezetője, úgy is mint az Alumni sorozatok programigazgatója. Elmondta, hogy ez a 7. sorozat Darázs Lénárd rektorhelyettes, Alumni Bizottsági elnök kezdeményezését dicséri, akárcsak a szereplők kiválasztása. Beszédében kiemelte a generációk összefogásának jelentőségét - mind a tudás- és tapasztalatmegosztásban, kapcsolatépítésben, mind az tehetséges, anyagilag rászoruló hallgatók világlátását támogató ELTE Alumni Ösztöndíj alapjának éves feltöltésében. A tetszésnyilvánítást ez utóbbihoz kérte: utalással, illetve SZJA 1%-kal az ELTE Alumni Alapítványnak.
A nyitóbeszéd után Darázs Lénárd (ÁJK '91) kapta meg a szót, aki elmondta, hogy az ELTE igyekszik ahhoz a nemzetközi tendenciához csatlakozni, ahol nem csak az oktatással, kutatással, innovációval aktuálisan érintett hallgatókkal vagy kutatókkal kerülnek kapcsolatba, hanem szeretnék megmutatni azt, hogy az Egyetemről kikerült, korábban itt tanult, akár jelenleg is itt dolgozó kutatók milyen sikereket, tudományos, oktatói, egyéb eredményeket érnek el, melyek komoly figyelmet érdemelnek. Kifejtette, hogy egy-egy aktuális kutatási terület mennyire sokrétű, és hogy csak a különböző tudományterületek összefogásával lehet a mélységükbe látni. A jelen téma fontosságát illetően hangúlyozta, hogy az ELTE kiemelt célja a fenntarthatóság aspektusának célkeresztbe helyezése.
Szöllősi Szilvia (BTK '08), az este moderátora folytatta a sort és kifejtette, hogy ő közvetlenül nem foglalkozik kutatással, viszont mint az ELTE Stratégiai Iroda vezetője, munkatársaival törekednek arra, hogy a világ valóban égető, társadalmilag is fontos témáit, mint a zöld fenntarthatóság és annak kutatási eredményeit, hogyan tudják stratégiailag is csatornázni, valamint a nagyközönség hasznára fordítani. A téma boncolgatásán túl az ELTE Sikerek Kerekasztal arra is lehetőséget teremtett, hogy a kutatókat emberi oldalról is megismerjék az érdeklődők.
Dúll Andrea (PPK ‘98, '10, '23, '24) környezetpszichológus az ember és környezet szemszögéből kutatja a zöld fenntarthatóság témáját. Örömmel konstatálta, hogy ritka alkalmak egyike, mikor egy pszichológus kezdhette meg a kutatók közötti diskurzust, mivel pszichológiai oldalról vizsgálni a területet még nagyon újszerű, de egyáltalán nem elhanyagolható.
Sulyok Katalin (ÁJK '12, '18, TTK '13) környezetjogász, a beszélgetés "jogi képviselője" első kutatásában azt vizsgálta, hogy mit kezdenek a bíróságok a természettudománnyal. "Erre a válasz, hogy ha csak lehet, akkor semmit, és ha muszáj, akkor csak 400 oldalban tudok rá választ adni" - jegyezte meg viccesen. Emellett klímavédelmi perekkel foglalkozik, és a jövő nemzedékek fenntarthatóságával foglalkozó környezetvédelmi ügyekben kutat, tevékenykedik.
Mádlné Szőnyi Judit (TTK '86, '97) hidrogeológus képviselte az általában a jelen témában kiinduló pontnak tartott természettudományi szakterületet, aki az átlagember számára láthatatlannak tartott felszínalatti vizek kutatásával foglalkozik. Habár sokaknak úgy tűnhet, ez a téma távol áll a zöld fenntarthatóságtól, valójában a felszínalatti vizek szennyezésével olyan ökoszisztémákat veszélyeztet az emberiség, amivel saját életét is befolyásolja, ráadásul a túlzott vízhasználat, illetve a klímaváltozás mind hatással van a felszínalatti rendszerekre, tehát ha társadalmi szempontból vizsgáljuk a folyamatokat, nagyon a fontos az adaptáció a változó környezethez.
"Hogyan címkézünk egy jelenséget, az nagyon befolyásolja, hogyan fogunk hozzá alkalmazkodni. Ha klímaválságról, felmelegedésről, vagy klímakatasztrófáról beszélünk, az nagyon más fajta pszichológiai reakciókat hív elő. A másik pedig, hogy a fizikai környezettel hogyan bánunk, de nyilván ez a kettő nem független egymástól. [...] Nincs sok idő, tudom, de fontos lenne megérteni a nagyobb és kisebb léptékű, egyéni és kollektív [...] lélektan szintjén." - folytatta a zöld fenntarthatóság adaptáció témáját pszichológiai szemszögből Dúll Andrea. Jogi szempontból is vannak már előrelépések, ahol a bíróságok már tudnak mit kezdeni a természettudományokkal. "Néhány évtized úgy tűnik elég volt ahhoz, hogy a jog most már sokkal komplexebben próbálja megközelíteni a jogviták mögött húzódó természettudományos kérdéseket. Úgyhogy van remény." - mondta biztatóan Sulyok Katalin, hiszen rengeteg jogalkotás, egyezmény született a témában a hetvenes évektől kezdődően.
"Nagyon fontos lépés volt az, hogy felismertük azt, hogy valamennyire a természetet kellene utánoznunk. Ha megértjük, hogyan működik a természet, mik azok az alapvető minták, amiket követnek, ha azt próbáljuk utánozni [...] akkor tudunk valamelyest adaptálódni. Ez a felszíni vizek tekintetében már elég szépen működik [...]. Annyira érezzük a bőrünkön a problémát, hogy egyre többen foglalkoznak ezzel, egyre több kutatási anyag születik." - fejtette ki, és adta meg a reményt hidrogeológiai szempontból Mádlné Szőnyi Judit.
A beszélgetés markánsan rámutatott arra, hogy ebben a természettudományos témában elengedhetetlen az együttműködés a társadalmi, jogi és pszichológiai területekkel, és hogy az átlagembereknek is meg kell érteniük, hogyan éljék az életüket az alkalmazkodás érdekében, és hogy ezt nagyban megkönnyíti az egyes tudományterületek összefogása. Sokszor úgy tűnhet, az egyes szakterületek csak magukban hisznek, pedig fontos felelőssége a kutatóknak és az oktatásnak, hogy nyitottsággal álljanak a többi tudományterülethez a jelen és jövő társadalmának fenntarthatóságáért. Erre már az oktatásban is vannak kezdeményezések, mint a pl. CHARM EU program, a gyakorlatorientáltság, illetve olyan egyetemi tantárgyak, szakok kialakítása, amelyek rávilágítanak a tudományterületek közötti összefüggésekre, kölcsönhatásokra.
Habár a zöld fenntarthatóság témája nagyon égető, komoly probléma, a beszélgetés mégis remek hangulatúra, pörgősre sikerült, jellemzően a kapcsolódó sikeres megoldások, eredmények kerültek a középpontba. Kutatóink mindezt kiegészítették szórakoztatóan színes, érdekes, tanulságos személyes történetekkel - ezek miatt is érdemes meghallgatni a teljes felvételt! A kerekasztal-beszélgetés végén a kérdések következtek. Az egyik kérdés révén egy újabb tudományterület, az informatika is "becsatlakozott" a körbe, ezzel is ráerősítve arra a véleményre, hogy nem ülhetünk a saját "elefántcsont tornyunkban", hanem érteni és segíteni kell egymás tudományterületeinek tevékenységét a fenntartható jövő érdekében.
Ha esetleg lemaradt volna, vagy visszanézné a beszélgetést, alább megtehetni!
A borítóképet és galériában található fotókat hálásan köszönjük a KMRI és az ELTE Online munkatársainak!
Képek 24
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek