Első generációsok az ELTE-n - Interjú Ruszkai Szilvia Évával
Az Első generációs interjúkban olyan ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, akik családjukban úttörő módon elsőként választották egyetemül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Az interjúra ezen a kérdőíven keresztül lehet jelentkezni. Ne habozzon Ön sem! Az írásbeli interjú kérdéseire ez alkalommal Ruszkai Szilvia Éva alumna válaszolt.
Miért döntött az ELTE mellett? Emlékei szerint honnan/kitől jött és mi volt az indíttatása? Mi az első emléke az Egyetemről?
Az alapképzést nem rögtön a gimnázium után kezdtem, mert ahogy sok 18 éves fiatalnak, úgy akkor még nekem sem volt sziklaszilárd elképzelésem arról, hogy mi is érdekel és miben vagyok jó, vagy hogy mivel szeretnék foglalkozni a jövőben. Viszont így, 2 évvel az érettségi után, mire a felvételi jelentkezésemet beadtam az ELTE-re, már pontosan tudtam, hogy társadalomelmélettel és aktuális társadalmi problémákkal szeretnék foglalkozni. Voltam annak idején a Társadalomtudományi Kar nyílt napján is, ami mély benyomást tett rám. A mintaórák is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy végül első, második és harmadik helyen is az ELTE egy-egy képzését jelöltem meg. Végül szociológia szakra nyertem felvételt, ami azért bizonyult számomra a legideálisabb választásnak, mert nagyon jó egyvelege volt mindannak, ami érdekelt: szociálpszichológia, társadalomtörténet, társadalomelmélet, kvalitatív technikák stb.
Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?
2014-ben a Társadalomtudományi Karon szereztem szociológia BA, majd 2016-ban szociológia MA diplomát, így okleveles szociológus lettem. Az érdeklődésem az 5 év alatt azonban folyamatosan az elmélet irányába tolódott el, míg a szociológia képzés pedig ezzel párhuzamosan egyre inkább a gyakorlati és kvantitatív irányba mozdult, ezért doktori tanulmányaimat már az Bölcsészettudományi Karon kezdtem meg 2017-ben, ahol jelenleg társadalomfilozófiával és politikai filozófiával foglalkozom.
Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?
Erre a kérdésre sajnos nem tudok válaszolni.
Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?
A Társadalomtudományi Kar hallgatói közössége nagyon összetartó, aminek sokat köszönhetek. Egy hallgató sem maradt magára azzal, ha valamit nem értett vagy jegyzetre/könyvre lett volna szüksége. Számos szemináriumon is nagy hangsúlyt fektettek a csapatmunka fontosságára, ami nem csak a hallgatók soft skilljeit fejlesztette, de megteremtette az alapját a jó hallgatói légkörnek is. A mai napig az egyik legjobb barátnőm az a volt szociológus hallgatótársam, akivel annak idején közösen dolgoztunk egy tudományantropológiai kutatáson.
A BTK-n működő Filozófiatudományi Doktori Iskoláról hasonlóan jókat tudok elmondani. Itt is azt tapasztaltam, hogy jó közösség tudott kialakulni, akikkel már lehetett közösen nagyobb projekteken is együtt dolgozni, mint például tudományos konferenciát szervezni. Tapasztalataim szerint az ELTE-s hallgatók összetartók és jó csapatjátékosok, az itt kötött barátságokról pedig meggyőződésem, hogy nagyon sokáig fognak tartani.
Miért szeretett az egyetemre járni?
A szociológia képzés egyik sajátossága, hogy nagyon színes a mintatanterv és nagyon sokféle kurzusból választhatnak a hallgatók. Én nagyon szerettem ezt a sokszínűséget. Gimnáziumban reál tagozatos voltam, így egyformán élveztem a statisztika gyakorlatot és a filozófia előadást is – akkor még nem is sejtve, hogy utóbbi egy egész életre meghatározza majd a pályámat. Emellett azonban nyilván fontosak voltak számomra az itt köttetett barátságok is.
Szeretné-e, ha gyereke szintén az ELTE-re járna?
Igen, mindenképpen! Bár még nincs gyermekem, így ez a kérdés egyelőre rendkívül hipotetikus, de mindenképpen támogatnám majd abban, ha az ELTE-re szeretne felvételizni.
Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?
Azt gondolom, hogy nincs könnyű helyzetben az, aki ma az egyetemi oktatásban akár oktatóként, akár hallgatóként vesz részt. Doktoranduszként már tanítok is (szabad bölcsészet BA szakosokat), így mindkét oldalról van már tapasztalatom. Nagyon nehéz egyszerre lekötni a hallgatók érdeklődését, megfelelni a tudományos-szakmai elvárásoknak és piacképes tudást átadni a hallgatóknak. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben különösen lényegessé válik az, hogy az ember melyik felsőoktatási intézményben szerez diplomát. Annak idején én is azért az ELTE-t választottam, mert az „ELTE” már egy olyan brand, ami önmagában garancia mind az oktatás színvonalára, mind a diploma értékére.
A 21. századi oktatási kihívásokhoz való alkalmazkodásban is élen járunk, tapasztalataim szerint zökkenőmentes volt az átállás a távoktatásra. Véleményem szerint a jövő valamiféle hibrid oktatási forma irányába halad, ahol a hagyományos tantermi oktatás összefonódik az online oktatási módszerek alkalmazásával, kiegészítésével. Azt gondolom, ehhez az ELTE kiválóan tud alkalmazkodni, ezzel megőrizve eddigi színvonalát.
Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?
Személyes példám alapján azt tudnám a tanácsolni, hogy ne féljenek időt szánni arra, hogy kiderítsék, mi is érdekli őket igazán és miben lehetnek igazán jók. Nagyon kevesen tudják az érettségi pillanatában, hogy mit is szeretnének életpályának maguknak. Merjenek váltani, ha úgy érzik, rossz irányba indultak. Az egyetemen pedig igyekezzenek kihasználni az intézmény nyújtotta lehetőségeket, úgymint külföldi ösztöndíjak vagy bekapcsolódás a tudományos életbe.
Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!
Mesterszak alatt történt, hogy az egyik tanárnő felkért arra, hogy többedmagammal pályázzak vele az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa által meghirdetett programra, melynek keretében multidiszciplináris kutatásban vehetnék részt. Ez egy fontos lépés volt számomra, egyrészt mert elismerve éreztem az addigi „munkám”, másrészt pedig ez a kutatás tette fel az i-re a pontot számomra, hogy a tudományos pálya felé forduljak. Van, aki már BA eleje óta a PhD-t tervezi, bennem ez az ötlet csak az utolsó MA-s évemben fogalmazódott meg, s jó részt ennek a kutatásnak a hatására.
Tervez-e további tanulmányokat az ELTE-n?
Jelenleg még a doktori tanulmányaimat folytatom az ELTE-n, az abszolutórium megszerzésének várható ideje 2021. augusztus, úgyhogy addig még egészen biztosan az ELTE hallgatója maradok. De nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy később még újra visszaüljek az iskolapadba – ha így lesz, akkor az mindenképpen az ELTE-n lesz. Ha pedig megkapom rá a lehetőséget, akkor nagyon szeretném az ELTE „csapatát” a másik oldalról, oktatóként erősíteni a jövőben.
Mennyiben tudta/tudja hasznosítani tanulmányait jelenlegi munkahelyén?
A PhD tanulmányaim mellett részmunkaidőben dolgozom. Ennek a feltétele a dékáni engedély és az, hogy a munkavégzés szorosan kapcsolódjon a PhD-tanulmányokhoz, így ennek a feltételnek eleget is teszek. Szerencsésnek érzem magam, hogy azzal foglalkozhatok, ami igazán érdekel és amit szeretek csinálni.
Mivel foglalkozott volna, ha nem a jelen szakmáját választja?
Kisiskolás korom óta orvos akartam lenni és ez egészen az érettségiig ki is tartott. Szó szerint az utolsó pillanatban gondoltam meg magam és mégsem adtam be a felvételit, pedig addig egészen tudatosan mindent megtettem az orvosi egyetemre való bekerüléshez. De még időben felismertem, hogy valószínűleg csak az terelt ebbe az irányba, hogy az összes barátnőm is orvos akart lenni. Ők végül mind azok is lettek és nagyon büszke is vagyok rájuk. Azt gondolom, társadalomtudósnak jobb vagyok, mint amilyen orvos lennék, de valószínűleg, ha nem ér ez a felismerés az érettségi előtt 4 hónappal, akkor ma én is orvos lennék.
ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?
A mesterképzés és a doktori képzés közötti 1 évben az ELTE Társadalomtudományi Karán dolgoztam adminisztratív munkakörben a Dékáni Hivatalban, mert nem akartam – vagy nem tudtam? – elszakadni az egyetemtől. Érdekes tapasztalat volt „bepillantani a kulisszák mögé”. A doktori tanulmányaim befejezése után is mindenképpen az egyetemen képzelem el a jövőmet, remélhetőleg már oktatóként.
Milyen érvekkel javasolná fiatal ismerősének, hogy az ELTE-t válassza?
Ami talán az ELTE legnagyobb előnye, hogy nagyon színes a képzési palettája, ezért érdeklődési körtől függetlenül mindenki megtalálhatja azt, ami érdekes a számára. Emellett a Karrier Központ képzései, valamint a specializációk és minorok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók összetett és sokrétű tudással kerüljenek ki a diploma megszerzése után. Továbbá a külföldi ösztöndíjakra is felhívnám a fiatalok figyelmét.
Kapott-e az egyetemi évek alatt életre szóló útravalót? Mi volt az?
2021-ben már 10 éve lesz, hogy ELTE-s vagyok, lehetetlen lenne felsorolni mindazt, amit ebben a 10 évben az egyetemtől kaptam. Tudományos munkámat többször elismerték szakmailag és anyagilag is (PhD ösztöndíj, ÚNKP ösztöndíj, ELTE Tehetséggondozási Tanácsának támogatása), ami nélkül ma nem lehetnék az, aki vagyok és nem foglalkozhatnék azzal, amit csinálni szeretek. Emellett rengeteg olyan embert ismertem meg mind a tanáraim, mind a hallgatótársaim személyében, akikkel hosszútávú szakmai és baráti kapcsolatot sikerült kialakítanom. Nem utolsó sorban pedig a leendő férjemet is az ELTE-n ismertem meg, bár ő sosem volt ELTE-s, de az én egyik előadásom, amit a BTK-n tartottam, őt is „bevonzotta” az egyetem falai közé. Összegezve, mind szakmailag, mind anyagilag, mind az emberi kapcsolatokat tekintve borzasztóan sokat köszönhetek az egyetemnek, amiért nem lehetek elég hálás.
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek