Nagy érdeklődés övezte az ELTE BTK évente megrendezésre kerülő tavaszi programsorozatát, az Egyetemi Anyanyelvi Napokat. Az előadásokat, könyvbemutatókat, kiállításokat és versenyeket felvonultató rendezvény Alumni-találkozója az Alumni Központ támogatásával valósult meg. Alább Szabó T. Annamária Ulla beszámolóját olvashatják.
Az idei Egyetemi Anyanyelvi Napok rendezvényei április 20–22. között zajlottak az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az eseménnyel az ELTE keretei közt, minden hallgatójához szólóan, a magyar nyelv hetéhez szándékoztunk kapcsolódni, ezzel csatlakozva az Anyanyelvápolók Szövetségének programsorozatához is. Idén a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének szervezésében és további közreműködők bevonásával valósultak meg a programok: a versenyek, előadások, műhelyfoglalkozások.
A szerda délutáni megnyitón Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja, Farkas Tamás, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója és Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ osztályvezetője köszöntötte az egybegyűlt mai és hajdani hallgatókat. Ezt követően a „Nyelvjárásgyűjtések 50 éve” című kiállítás megnyitójára került sor az A épület második emeletén, melyen az egykori gyűjtők közül számos alumnusunk is részt vett. Bárth János, a kiállítás főszervezője, megköszönte az Élőnyelvi Diákműhely hallgatóinak a kiállítás érdekében végzett fáradhatatlan munkáját, majd Kiss Jenő professzor úr személyes hangvételű visszaemlékezése következett. A megnyitóra csodálatos dalokat hozott Havay Viktória népdalénekes. A továbbiakban a Nyelvész Könyvtárban folytatódott a múltidézés: a kivetítőn sorakozó és az albumokban lapuló képek mind életre keltek a felidézett emlékek nyomán.
Csütörtök délelőtt három helyszín várta az érdeklődő látogatókat: a névtani adatbázisok interaktív bemutatóján a magyar családnévanyaggal és helyneveink világával ismerkedhettek meg a hallgatók. A tanszék oktatóinak, Bárth Jánosnak és N. Fodor Jánosnak a segítségével a résztvevők betekintést nyerhettek a névtörténet és a névföldrajz (hely- és személynévföldrajz) világába, s kipróbálhatták az itt készült számítógépes programok, térinformatikai alkalmazások működését.
A jelnyelvi műhelyfoglalkozáson az ELTE BTK Magyar jelnyelv minor és a Nyelvtudományi Kutatóközpont Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport programjának keretében, Bartha Csilla és Hattyár Helga szervezésének köszönhetően, az érdeklődők kiscsoportos interaktív feladatokon, játékokon keresztül ismerkedhettek meg a magyar jelnyelvvel, a siket közösséggel, többnyelvűséggel, valamint a bevonó jellegű, interaktív jelnyelvi feladatok, játékok mellett betekintést nyerhettek a Magyar jelnyelvi minor tartalmába és a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport jelnyelvi fejlesztéseibe is.
A Névtani Diákműhely a Nyelvész Könyvtárban névtani szabadulószobát rendezett be, ahonnan csak az izgalmas feladatok megoldása után juthattak ki a vállalkozó kedvű csapatok. Mindhárom helyszínen a hallgatók aktívan kapcsolódhattak be a műhelyfoglalkozásokba.
Csütörtök délután a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet diákműhelyeié lett a főszerep. A Kari tanácsteremben az intézeti tudományos diákkör kilenc műhelye mutatkozott be: változatos, játékos feladatokat (többek közt nyelvtörténeti boszorkánypróbát) hoztak magukkal, éhen sem maradtunk, megkóstolhattuk például a trajektor és a landmark aprósüteményt, de ki-ki próbára tehette azt is, hogy melyik finnugor nyelvű néphez, életmódjához érzi magát a legközelebb.
A diákműhelyek bemutatkozását tudománykommunikációs kerekasztal követte, melynek idei témája a „Tudós influenszerek / Influenszer tudósok” volt. A kerekasztal keretében Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész; Kulja András, az Év Covid-orvosa és Rezsabek Nándor mérnök, csillagászati ismeretterjesztő cseréltek eszmét. A beszélgetés során Constantinovits Milán moderátorként – többek között – arra kereste a választ, hogy kiket nevezhetünk tudós influenszereknek, és mi különbözteti meg őket a laikus vagy éppen a sarlatán véleményformálóktól; hogy meddig terjed az influenszer tudósok szerepe, befolyása, felelőssége; kiket lehet megszólítani, és kiket nem; lehet-e egyszerre laikusokhoz és tudós kollégákhoz is szólni; illetve hogyan lehet a legjobban kihasználni az új platformok adta lehetőségeket.
A kerekasztal-beszélgetés után a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék oktatóinak, korábbi doktoranduszainak és jelenlegi hallgatóinak újabb munkáit ismertető könyvbemutató következett, melynek keretében szaktudományos monográfia, a nagyközönségnek szóló forráskiadás, tematikus tanulmánykötet és konferenciakötet, valamint egy nyelvészeti könyvsorozat is helyet kapott. A bemutatót Slíz Mariann moderálta.
Végül, a nap különleges eseményeként került sor a Benkő Lorándnak, az ELTE egykori tanszékvezető professzorának, a Magyar Nyelvtudományi Társaság hajdani elnökének a nevét viselő egyetemi előadóterem (A/428) ünnepélyes felavatására. Bóna Judit dékánhelyettes köszöntőjét Juhász Dezső visszaemlékező beszéde követte. A teremavatás után „Esti menüsor a nyelvtörténet boszorkánykonyhájából” címmel tudományos ismeretterjesztő jellegű, multidiszciplináris megközelítésű – néprajzi, nyelvtörténeti, illetve történeti pragmatikai tematikájú – előadásokra került sor. Az előadók mai és korábbi doktorandusz hallgatóink, fiatal kutatók – Havasi Zsuzsanna és Mohay Zsuzsanna –, valamint a moderálás feladatát is vállaló Sárosi Zsófia voltak.
Pénteken az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében hagyományosan megrendezett versenyekkel (Versmondó verseny, Szép magyar beszéd [Kazinczy-]verseny) folytatódott a program, melyekre az egyetem több karáról érkeztek a résztvevők. A Kazinczy-verseny idén 80. alkalommal került megrendezésre, első helyezettje Hamar Dávid, a Természettudományi Kar fizika szakos hallgatója lett. A verseny legjobbjai fogják képviselni az ELTE-t a pedagógusjelöltek Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenyének Kárpát-medencei döntőjén 2022 májusában. A Versmondó versenyt, a Nemes Nagy Ágnes-évfordulóhoz kapcsolódva, Fráter Zoltán a költőnőről szóló személyes hangvételű pályaképével nyitotta meg; Havas Judit Ács Margit Nemes Nagyról szóló visszaemlékezéseiből olvasott fel részleteket; a kötelező vers pedig a költőnő A remete (A hindu énekekből) című alkotása volt. A verseny első helyezettje Rába Noémi, a Bölcsészettudományi Kar magyar szakos hallgatója lett. A versenyekkel párhuzamosan folytak, a csütörtök délelőtthöz hasonlóan, az interaktív névtani műhelyfoglalkozások, s tovább működött a névtani szabadulószoba is. Az Egyetemi Anyanyelvi Napok ünnepélyes zárásaként sor került a rendezvény értékelésére, a versenyek eredményhirdetésére és a díjak átadására. A Versmondó verseny, a Szép magyar beszéd [Kazinczy-]verseny és az idén először meghirdetett Fotó- és mémpályázat nyereményei is gazdára találtak. Ezúton is köszönjük minden támogatónknak, mindenekelőtt az Anyanyelvápolók Szövetségének, az ELTE Alumninak, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Szépirodalmi Figyelőnek és a Magyar Művészeti Akadémiának a közreműködését, segítségét és felajánlásait, melyek lehetővé tették a változatos és gazdag program sikeres megvalósítását!
A többnapos programsorozat nem csak bölcsészek számára volt nyitott. Összegyetemi rendezvényként, melyre az ELTE számos karáról érkeztek érdeklődő hallgatók, részvevők, volt hallgatóink és további közreműködők is, megjelenítette és közvetítette az immár 56. alkalommal megrendezett magyar nyelv hete programsorozatának idei üzenetét, miszerint: „Anyanyelvünk határtalan”.
A felhasznált képeket Cselovszky Katinka, Kiss Dóra, Sarnyai Vivien, Szabó T. Anikó és Török Sára készítette.
Képek 11
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek