Egyetem megnyitja kapuit: Füvészkert

Elérkezett a 2022/23-as tanév utolsó összegyetemi Alumni rendezvénye: az Egyetem megnyitja kapuit sorozatunk keretében 2023. június 10-én Egyetemünk idén 250 éves jubileumát ünneplő botanikus kertjében jártunk. A népszerű rendezvényen a gyermekektől kezdve a nyugdíjas ELTE diplomásokig bezárólag számos korcsoport képviseltette magát. 

A nagy érdeklődésre való tekintettel két csoportban zajlott a séta. A szakvezetést Pató Zsuzsanna (TTK '14, '20) és Schneider Zoltán (TTK) biológus, a Füvészkert munkatársai tartották. Bejárhattuk Közép-Európa legrégebbi, 1771 óta működő botanikus kertjét, mely 1960 óta természetvédelmi terület. A rövid történelmi ismertető után Pató Zsuzsanna csoportjával a kert legidősebb fáját csodálhattuk meg először - míg a másik csoport a Viktóriaháztól indult a másik irányba. A kert legidősebb fája már 250 éves, ma már alátámasztással védik a kidőléstől. Megnéztük a rózsakertet, majd a a Festetics-család egykori vadászkastélyát kívülről, amelyet jócskán benőtt már a vadszőlő. A három ginko bilobához, azaz páfrányfenyőhöz tett kitérő után a Vadászkastély mögött található bonsai gyűjteményt tekinthettük meg.

A bambuszerdőn át az Ázsia-kert felé vettük utunkat, miközben megtudhattuk, hogy a bambuszok életükben egyszer virágoznak, ezt követően elpusztulnak. Érdekesség, hogy az új bambuszok eleve 10-15 cm-es átmérővel nőnek ki a talajból, nem apró növényként, ahogy vélhettük. Ezt követően megnézhettük a Füvészkert fűszerkertjét, majd a Pálmaházba tértünk be. Ennek bal oldali szárnyában olyan egzotikus növényekkel ismerkedhettünk meg közelebbről, mint a banán és a kakaó. Utóbbiról megtudtuk, hogy nem a szárai végén, hanem a törzsén hozza a virágot és a termést, a vaniliáról pedig kiderült, hogy azért annyira drága, mert az évente egyszer virágzó orchideafaj virágát kézzel kell beporozni a rovarok hiánya miatt. 

Megcsodálhattuk a Füvészkert egyik legértékesebb, "széfben őrzött" növényét is, a Wollemia fenyőt, más néven sárkányfenyőt. Erről a fajról azt gondolták, hogy rég kipusztult, mígnem egy expedíció talált belőle néhány példányt Ausztrália egy eldugott völgyében. Ennek hollétét máig titok övezi. Kutatók szaporítják és ajándékozzák a botanikus kerteknek - így került az ELTE kertjébe is egy példány. Egy hársfákkal övezett úton tovább haladva megtekinthettük Kitalibel Pál (OTK '1785) szobrát és az épp virágzó hortenziákat, majd a Viktória-háznál zártuk utunkat, ahol növényeket simogathattunk és megtekinthettük Nemecsek Ernő szobrát is. A ház különböző húsevő növényeknek is otthont ad, így Vénusz légycsapójával, számos kancsókával, valamint a névadó Viktória tavi rózsával is találkozhattunk.  Ez utóbbi, Viktória angol királynőről elnevezett, mindössze egy-két napig virágzó növény ősz elejére olyan hatalmas leveleket növeszt a víz felszínén, hogy egy kisgyerek súlyát is képesek elbírni. A ház melletti épületben Ausztrália, Dél-Amerika és Indonézia növényeit, kaktuszokat, orchideákat, broméliákat és monsterákat néztünk meg. 

Az Egyetem megnyitja kapuit sorozatunk az őszi félévben is folytatódik. Mindamellett az online séták továbbra is elérhetők, bármikor élvezhetők az ELTE Youtube / Alumni csatornán. 

Lenti galériánkból ízelítőt kaphat a sétáról. 
Sorozatismertető