Az Egyetem megnyitja kapuit - Főépület

A sétára regisztrálók az épület előcsarnokában gyülekeztek, ahol elsőként az ELTE korai történetével ismerkedhettek meg. Érdekes előadást hallhattunk az egyetemalapítás időszakáról: 1635-ben Pázmány Péter Nagyszombatban hozte lértre a mai ELTE jogelődjét. Az egyetem akkor bölcsészeti és teológiai karból állt, jogosult volt a tudományos fokozatok adományozására és már igen korán, 1667-ben jogi karral egészült ki. A 18. században az egyetem egyre inkább állami irányítás alá került és 1769-ben megalakult a negyedik, orvosi fakultása - ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált. Az épület auláját a tavalyi nyáron újra festették, és a boltíveken felbukkantak a szocialista időkben mésszel elrejtett dombornyomatok, amely az építéskori 4 kart szimbolizálják. 

Ezt követően a Kari Tanácsteremben folytattuk sétánkat, ahol arról hallhattunk, hogy itt folynak az egyetemvezetői és kari vezetői értekezletek is: a falakon körben portréfestmények találhatók, melyek főként a jogi karhoz köthető személyeket ábrázolnak. Innen a Pázmány terembe folytattuk utunkat, ahol Wágner Géza festményét nézhettük meg, mely még az Egyetem teret úgy ábrázolja, amikor villamos járt rajta.

A Pázmány terem megtekintése után a könyvtárba folytattuk utunkat, ahol Takács Dániel könyvtárvezető mesélt a könyvtár történetéről és érdekességeiről, majd az I. számú tanteremben hallgathattuk meg a szakvezető humoros anekdotáját. Ezt követően az Aula Magnát, az ELTE dísztermét tekintettük meg. A termet 1935-ben, az alapítás 300. évfordulójára újították fel. Megtalálható benne az Egyetem 3 legmeghatározóbb alakjának - Pázmány Péter, Mária Terézia és Eötvös Loránd - festménye, valamint több híres egyetemi professzor mellszobra. A teremben - az ELTE Sikerek előadás mellett - doktori avatókat, és diplomaosztókat szoktak tartani.

Utolsó helyszínünk igen különleges volt: a rektori kabinet szobáiban láthattuk az Egyetem rektorainak festményeit (1950 óta minden rektoré itt van). Ezeket a 375. évfordulós ünnepségekre készítették: mindenki maga – a már elhunytakét a családjuk – választhatta ki, hogy milyen stílusban szeretné elkészíttetni a portrét. Itt őrzik az Egyetem eredeti méltóságjelvényeit is: ezek szintén a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak, 2016-ban kapta meg az ELTE, hogy kiállíthassa. Ezek – az ún. rektori pédum, a bölcsész fakultás péduma és a jogi fakultás péduma – a 17. században készültek, Johannes (Hans) Lencker augsburgi ötvös munkáját dicsérik. Itt állították ki az első egyetemi zászlót is, valamint azt az ezüstkészletet, melyet az Egyetem szlovák területen lévő birtokaiért kapott kárpótlás egy részéből készítettek 1935-ben.

A közel két órás, nagy sikerű sétára egyetemünk minden karáról és minden korosztályból érkeztek érdeklődők. Köszönjük Dr. Gosztonyi Gergelynek a nagyszerű vezetést, Takács Dánielnek a könyvtári előadást, az ELTE ÁJK Dékáni Hivatal és a Rektori Kabinet munkatársainak, valamint a kar gondnokságának, hogy lehetővé tették a látogatást. A nagy népszerűségnek örvendő sétát terveink szerint szeptemberben újra megtartjuk! Részletek hamarosan.