Az Eötvös Loránd 1919-es halálára emlékező „Eötvös 100” centenáriumi év keretében már eddig is számos eseménnyel emlékeztek az ELTE névadójára, korábbi rektorára, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállítása pedig mintegy fél éven át, egészen 2020. május 22-ig biztosít lehetőséget a nagyközönség számára a 19. század egyik legizgalmasabb személyiségével való közelebbi megismerkedésre.
A különleges tárlat az Eötvös-emlékév eddigi állomásaihoz hasonlóan a leghitelesebben mutatja be Eötvös Loránd egykori tevékenységét, közérthető stílusban segítve az eligazodást a múlt izgalmas útvesztőjében, szinte észrevétlenül gyarapítva a résztvevők ismereteit. Családi örökségén, életútján és fizikai kísérleti eszközein keresztül enged bepillantást egy tudós tanár életébe, tudományos eredményeibe és gondolkodásmódjába, valamint az ezek mögött megbújó mindennapokba.
Az ünnepélyes megnyitón november 22-én mások mellett megjelent Kathryn Whaler, a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió elnöke, Alik Ismail-Zadeh, a Nemzetközi Tudományos Tanács főtitkára, Sierd Cloetingh, az Academia Europaea elnöke, Henk Kubbing, az Európai Fizikai Társulat fizikatörténésze, valamint az Egyesült Államokból érkező Dávid Gábor Eötvös-kötet szerkesztő is.
„Ahogy Egyetemünk – amely a nagyszerű tudós, politikus és akadémikus nevét viseli – hagyomány és innováció ötvözésére törekszik, úgy használja a modern technológia adta lehetőségeket a kiállítás is a múlt bemutatására” – mondta Borhy László rektor nyitóbeszédében. Példaként említette azt a különlegességet, hogy a kurátori bevezetőnél a látogatók a megszokott írásos forma helyett rögtön egy animáció segítségével igazodhatnak el
a kiállítás témájában, amelynek szinkronhangja Szervét Tibor, majd külön felhívta a figyelmet arra a térképre is, amelyen kiterjesztett valóság applikáció segítségével nem csupán az Eötvös Loránd nevét viselő helyek, de az általa készített sztereóképek is könnyedén megtekinthetőek. A kiállításon Eötvös három legfontosabb kísérletéhez is készültek animációk és infografikák, míg a kísérletek későbbi alkalmazása, illetve alkalmazhatósága is játékos, interaktív formában ismerhető meg a tárlat végén – tette hozzá a látogatói élményt növelő, újszerű kiállításrendezést elismerve Borhy László.
A kiállítás az Eötvös-emlékév záróesemény-sorozatának méltó része – emelte ki Szarka László akadémikus, az "Eötvös 100" koordinációs testület elnöke. – Eredeti módon mutatja be Eötvös sokoldalúságát, és sikerült ismét megteremtenie a vidéki (soproni, balatonfüredi, nyíregyházi, debreceni stb.) és a határon túli (egbelli, selmecbányai, újvidéki és kolozsvári) rendezvények, sőt a nemzetközi konferenciákon (Bécsben, Londonban és Montreal-ban, valamint Budapesten és Tihanyban) tartott kiállítások rácsodálkozó hangulatát is.
A kiállítás szervezői tisztában vannak Eötvös mai jelentőségével a modern gravitációs fizikában: Eötvös a kályha, és mindenkinek – akármilyen elméletet is talál ki valaki – innen kell elindulnia – hangsúlyozta Szarka László. Fontos az is, mondta el, hogy a Kárpát-medencében és a környéken élő és dolgozó földtudományi kutatók – geodéták, geofizikusok és geológusok – számára Eötvös közös büszkeség forrása, összetartó erő. Az emlékév harmadik eredménye, hogy még soha nem látott teljességben sikerült az Eötvös-életművet a jövő számára elérhetővé tenni,
az esemény alkalmából Eötvös Lorándnak még az MTMT-profilja is elkészült! – fejezte ki örömét az emlékév koordinációs testületének elnöke, reményének is hangot adva, hogy a kiállítással megalapoztak egy majdani világraszóló, országimázs-formáló Eötvös-kiállítást is, amelyet a mostanihoz hasonlóan fiatalok gondolnak majd ki fiatalok számára.
Schlay Georgina kurátor, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa a kiállítás születésének titkaiba engedett betekintést. Eötvös Loránd 1919. április 8-án, 100 éve hunyt el, az egyetem pedig 1950-ben, vagyis lassan 70 éve vette fel a világhírű fizikus nevét: ez a két évforduló keretezi a tárlatot – mondta. Eötvös egyik nagy erénye volt a pontossága, és világhírű kísérletei, fizikai mérései is nagy precizitást igényeltek, ezért döntöttek úgy, hogy a kiállítás a pontosságra fókuszáljon.
Már az első térbe belépve hosszú idővonallal – precíz matematikai skálán ábrázolt kronológiával – találja szembe magát a látogató, amely Eötvös életútját mutatja be, elsősorban az ELTE intézményeiből előkerült kincsekkel illusztrálva egy-egy fordulópontot. Ilyen kincs a vásárosnaményi Eötvös-család bárói címeres levele, Eötvös Loránd gimnazista korában írt versesgyűjteménye, a tudós jónéhány oklevele. De a szervezők kisebb gyűjteményekből, önállóan álló Eötvös-hagyatékokból is válogathattak:
a Boldogasszony Iskolanővérek, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont munkatársai, a BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Egyetemi Levéltár, valamint az ELTE Természettudományi Kar Kari Könyvtára is segítette dokumentumokkal, tárgyakkal és eszközökkel a kiállítás létrejöttét.
Groma István, Juhász András, Radnai Gyula és Vadász Gergely fizikusok közreműködésével igen gazdag anyag mutatja be a kiállításon Eötvös Loránd három legfontosabb, nagy pontosságot igénylő kísérletét is. A felületi feszültséggel, a gravitációval és a Föld forgásával kapcsolatos kutatások, mérések és a hozzájuk tartozó eszközök nemcsak megtekinthetőek, hanem ki is próbálhatóak a tárlaton.
Forrás: elte.hu
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek