Idén ünnepeljük Pilinszky János Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulóját. Ezzel a cikkel előtte és további évfordulós alumnusaink előtt tisztelgünk.
Pilinszky János 1921. november 27-én született Budapesten, középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán folytatta tanulmányait, majd átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol a magyar és az olasz nyelvvel, valamint művészettörténettel foglalkozott. Részt vett a II. világháborúban, melynek borzalmai meghatározták egész későbbi költészetét. Innen hazatérve a magyar irodalmi élet középpontjába került, 1946-ban jelent meg első verseskötete Trapéz és korlát címmel. Dolgozott az Élet és az Újhold folyóiratoknál, rövid ideig a Magvető Kiadó lektora is volt. 1987-től haláláig az Új Hold katolikus hetilap munkatársa. Számos alkalommal járt külföldön (pl. Róma, Svájc, Párizs), életének utolsó éveit azonban nagyrészt Velemben és Székesfehérváron töltötte.
A gyakran pesszimistának aposztrofált költő alkotásaiban fontos szerephez jut a háborús megtapasztalásokon kívül a vallás, a katolicizmus is, magát azonban nem tartotta katolikus költőnek – hanem ahogy ő fogalmazott egy 1980-ban publikált interjújában: „Költő vagyok, és katolikus.” A hit mellett hangsúlyozta a szemlélődő magatartás fontosságát, ez a csendes, hallgatag hozzállás költészetében is tükröződik. Ugyanakkor sok barátja volt, és magának a barátságnak is kiemelt szerepet tulajdonított.
Születésének századik évfordulója alkalmából januárban egy egész éven át tartó programsorozat indult Pilinszky 100 fogalom / centenáriumi szószedet címen a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és Juhász Anna irodalmár szervezésében. A sorozat részeként kéthetente rendeznek beszélgetéseket híres, különböző területeken alkotó vendégekkel, hogy Pilinszky sokszínű költészetét változatos nézőpontokból vizsgálva minél közelebb hozhassák valamennyi olvasóhoz. A beszélgetéseket számos további videós tartalom egészíti ki, a fiatalabb generáció részére pedig kvízekkel, irodalmi pályázatokkal és rendhagyó irodalomórákkal készülnek a szervezők.
„A szeretet több mint vérségi kötelék. A szeretet a másik gyengeségeinek felismerése. Amiért a magam energiáit mozgósítani tudom, még akkor is, ha önmagamat sem érzem különösképpen erősnek. A szeretet önmagunk meghaladása a másik ember érdekében. Valóban úgy gondolom, hogy a művészet képes ezt a fajta szeretetet a saját eszközeivel megjeleníteni. És nem a tudomány.” (Tragikum és derű – Magyar Hírlap, 1980. március 14. – V. Bálint Évával készült interjú)
„Olykor szememre vetik, hogy pesszimista költő vagyok. Nem hiszem, hogy pesszimista vagy optimista lennék. A tragikus derű vonz, a görögöké, ahová eljutni szeretnék.” (Magyar Hírlap, 1980. március 14.– V. Bálint Évával készült interjú)
„Bizalom a mindenségben s a mindenségen belül a legkisebb porszem sorsában is. S a bizalom, a hit egyik Istenhez vezérlő ösvénye.” (A bizalomról – Új Ember, 1972. augusztus 13.)
„Én a legaktívabb, legkoncentráltabb emberi tevékenységnek a szemlélődést tartom.” (Csönd és szemlélődés – Új Ember, 1978. január 1. – Kipke Tamással készült interjú)
További évfordulósaink |
175 éve született Pulszky Ágost, jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki az 1860-as években végzett Egyetemünkön. | |
150 éves lenne Pröhle Vilmos, orientaista, egyetemi tanár. 1895-ben szerzett doktori fokozatot török-tatár nyelvészeti szakon | |
75 éve hunyt el Moholy-Nagy László, fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező. Jogászként tanult Egyetemünkön, de diplomát már nem szerzett, így tiszteletbeli alumnusunk. | |
50 éve hunyt el Devecseri Gábor költő, író, műfordító, klasszika-filológus. 1939-ben szerzett diplomát egyetemünk jogelődjének latin-görög szakán. |
Források: pim.hu, papageno.hu, infovilag.hu, index.hu
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek