Levéltáros szakest - a BTK szakmai alumni rendezvénye

2022. március 31-én került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék szervezésében a Levéltáros szakestre, amelyen a jelenlegi levéltárszakos hallgatók és a képzés alumnusai mellett az egykori és jelenlegi oktatók is részt vettek. A rendkívül jó hangulatú rendezvény az Alumni Központ támogatásával valósult meg. Alább a szakest szervezőinek beszámolóját olvashatják.  

A Levéltáros szakest egy immár nagy hagyományokra visszatekintő program, amelyet a Történelem Segédtudományai Tanszék, amelyhez a levéltárképzés minden szintje tartozik, 1996 óta töretlen sikerrel, évente megrendez. Az esemény célja a levéltár specializációt végző alapszakosok, illetve a levéltár mesterszakot választó hallgatók kapcsolatépítésének támogatása, a levéltárképzés alumnusainak pályakövetése, továbbá a hallgatók, az oktatók és a levéltáros szakmában elhelyezkedett alumnusok párbeszédének elősegítése.

A szakest Körmendi Tamás tanszékvezető nyitó szavait és az Alumni Központ osztályvezetője, Pataky Csilla köszöntőjét követően a hagyományokhoz híven egy szakmai programmal indult. Katona Csaba, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Toposzok béklyójában: a levéltáros archetípus alakja az irodalomban és a filmekben címmel tartott előadást a résztvevők számára. Ennek során számos szépirodalmi és filmes példán keresztül rámutatott a levéltáros szakmához tapadó toposzokra, tévhitekre.

A széleskörű vizsgálat eredményeképp kijelenthető, hogy kevés kivételtől eltekintve a legkülönbözőbb alkotásokban – példának okáért Szabó Magda és E.T.A. Hoffmann regényeiben, de akár a Star Warsban vagy a Dan Brown regényének alapján készített Angyalok és Démonok című filmben is – alapvetően negatív figuraként jelennek meg a levéltárosok. Az elterjedt sztereotípia szerint a levéltárosok maguknak való, visszahúzódó, csak a munkájuknak élő, mogorva, esetleg megkeseredett, de mindenképpen egyedülálló és idős emberek, akiknek a legnagyobb ellensége a kutató. Bizonyos művek még ennél is tovább mennek, és a kutatók szándékos ellehetetlenítésével, az őrzött iratok visszatartásával, sőt, egyenesen összeesküvéssel vádolják meg a levéltárosokat. Katona Csaba meglátása szerint ezen negatív toposzok elsődleges oka a levéltárosi szakma relatív ismeretlensége – összevetve például a könyvtárosokkal vagy akár a muzeológusokkal – a társadalmon belül, ennek köszönhetően pedig az írók és a forgatókönyvírók az általuk kreált történetnek megfelelően, rejtélyekkel övezve ábrázolhatják e szakma képviselőit.

A nagy számban látogatott rendezvény következő programpontja a tiszteletadásról szólt. A Történelem Segédtudományai Tanszék folyosóján elhelyezésre került az egyetem és egyben a levéltárszak egykori oktatójának, Vargyai Gyulának az emlékportréja. A professzor kutatási területe leginkább a 19. század második felére, illetve a Horthy-korszakra terjedt ki, számos máig mérvadó publikáció fűződik a nevéhez, a levéltárképzés tekintetében pedig – egykori tanítványai visszaemlékezései alapján – főként az új- és jelenkori kormányzattörténet órákkal gyakorolt maradandó hatást.

A szakestet a hagyományokhoz híven és az Alumni Központ támogatásának köszönhetően egy fogadás zárta le, amely lehetőséget biztosított a résztvevő hallgatók, oktatók és levéltáros kollégák kötetlenebb eszmecseréjére.

A felhasznált képeket Rudolf Veronika és Pataky Csilla készítette.