Középkoros doktoranduszok konferenciája - BTK szakmai alumni rendezvény

Június 16. és 17. között került megrendezésre a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciája, amelyen több egyetem doktorandusz hallgatója és oktatója - köztük számos alumnusunk - vett részt az előadók, vagy a nézők soraiban, illetve amely valamennyi korábbi hallgató számára meg lett hirdetve. Az Alumni Központ támogatásával megvalósult rendezvény remek lehetőséget biztosított az egykori és jelenlegi történész hallgatók találkozására, a tudományos eszmecserére, a zárónapi fogadás pedig a kötetlen beszélgetésre. Az alábbi beszámolót köszönjük Rudolf Veronikának, a rendezvény egyik fő szervezőjének.

Az immár hagyományosnak számító konferencia az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola három középkorhoz kapcsolódó doktori programjának – Középkori Magyar Történeti, Történelem Segédtudományai és Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Program – szervezésében valósult meg, amelyen az ELTE doktoranduszai és doktorjelöltjei mellett a vidéki és határon túli egyetemek hallgatói is beszámoltak legújabb kutatásaikról. 

A Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciája immár több mint egy évtizede évi rendszerességgel kerül megrendezésre egyetemünk falai között, lehetőséget biztosítva az országban, vagy éppen a határon túl működő egyetemek középkorral foglalkozó doktoranduszainak és doktorjelöltjeinek legújabb kutatási eredményeik bemutatására. Az idén is nagy érdeklődésnek örvendő rendezvény nagyban elősegíti a leendő középkorászok és a már befutott kutatók – közöttük az ELTE alumnusai – párbeszédét, kapcsolatépítését, a szakmai kérdések szélesebb plénum előtti megvitatását, de a kötetlenebb eszmecserét is.

A konferenciát Novák Veronika az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense nyitotta meg, majd az Alumni Központ munkatársa, Balogh-Kátai Judit köszöntötte a résztvevőket. A tanácskozást a hagyományokhoz híven Bárány Attila (DE) egyetemi tanár Az 1215-ös Magna Carta társadalmi háttere című plenáris előadása nyitotta meg, amely számos tévhitet oszlatott el magával a privilégiummal, valamint az Aranybullával való rokoníthatóságával kapcsolatban. 

Ezt követően a közönség 21 előadást hallgathatott meg hét szekcióba rendezve, amelyek a történettudomány mellett a régészet és a művészettörténet világába is elkalauzolták az érdeklődőket. A középkor történetén belül számos izgalmas kérdést érintettek az előadások: az egyháztörténet, a had- és diplomáciatörténet, a genealógia, a politikatörténet, a településtörténet, de a gazdaság- és társadalomtörténet kedvelői is találhattak érdeklődésüknek megfelelő csemegét. A doktoranduszok és doktorjelöltek kutatásai nemcsak a Magyar Királyság középkori történetét fedték le, hanem az egyetemes történelem berkeibe is betekintést nyújtottak. Az előadók a kora középkortól egészen a kései középkorig, sőt, néha a kora újkorba átnyúlva mutatták be témáikat a szép számban összegyűlt közönségnek.

A konferencia programját egy kutatócsoporti bemutatkozás, valamint könyvbemutatók is színesítették az első napon. A magyar királyi udvar személyi összetétele a Mátyás- és a Jagelló-korban (1458–1526) című kutatócsoport tevékenységét és céljait Neumann Tibor (ELKH TTI) tudományos főmunkatárs, a kutatócsoport vezetője ismertette, felhívva a figyelmet a Jagelló-kor archontológiai és prozopográfiai kutatásának fontosságára. Ezt követően Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense Zsoldos Attila (ELKH TTI) kutatóprofesszor három, az Aranybulla-emlékévhez kapcsolódó könyvét – A 800 éves Aranybulla. Bp. Országház, 2022.; Az Aranybulla. A törvény és története. Nagyvárad, Varadinum, 2022. (Tanulmányok Biharország történetéről 10.); The Golden Bull of Hungary. Bp. Eötvös Loránd Research Network Research Centre for the Humanities, 2022. (Arpadiana IX.) – mutatta be, majd Körmendi Tamás, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék tanszékvezető docense Zsoldos Attila egy másik, Az Aranybulla királya című monográfiáját vette górcső alá. Végül a közelmúltban az ELTE-n doktori fokozatot szerzett Ribi András monográfiáját (A fehérvári keresztes konvent története. Preceptorium, hiteleshely, ispotály a késő középkorban (1390-1543). Székesfehérvár, Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2021.) méltatta Solymosi László (ELTE) professor emeritus.

Ugyancsak a konferencia keretében került sor a 2018-ban alapított Sághy Marianne díj átadására, amelyet ez alkalommal Péterfi Bence, az ELKH TTI tudományos munkatársa vehetett át az Árpád-házi Szent Margittal és kanonizációjával kapcsolatos kutatásaiért.

A konferenciát Bagi Dániel, az ELTE Kelet, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára plenáris előadása zárta, amelyben a fikciók szerepét járta körül a középkori elbeszélő forrásokban, különös tekintettel a 14. század elején keletkezett és a magyar történelem szempontjából is rendkívül jelentős Stájer Rímes Krónikára. Dreska Gábor (ELTE) egyetemi adjunktus zárszavát követően az Alumni Központ támogatásának köszönhetően egy fogadásra is sor kerülhetett, amely lehetőséget biztosított az előadók és a konferencia más résztvevőinek kötetlenebb eszmecseréjére.

Az ELTE BTK Alumni Tagozathoz itt lehet csatlakozni. 

A cikkben felhasznált képeket Varró Orsolya és Kornél András, a lenti fotógalériában szerepelő képeket pedig Balogh-Kátai Judit készítette.