Első generációsok az ELTE-n - Interjú Rippl Kingával

Az Első generációs interjúkban olyan ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, akik családjukban úttörő módon elsőként választották egyetemül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Az írásbeli interjúra ezen a kérdőíven keresztül lehet jelentkezni. Ne habozzon Ön sem! A kérdésekre ez alkalommal Rippl Kinga (BTK '07) alumna válaszolt.

Miért döntött az ELTE mellett? Emlékei szerint honnan/kitől jött és mi volt az indíttatása? Mi az első emléke az Egyetemről?

Az egyetemi felvételim évében az általam választott szak csak az ELTE-n indult; ennek ellenére jelentkezéskor mindenképpen az ELTE-t jelöltem volna meg első helyen. A szakom kiválasztásánál korábbi szakmai tapasztalataim, és a szak témája iránti elhivatottságom voltak a meghatározóak. Az első ELTE-emlékem a felvételihez kötődik, amely az akkori bölcsészkar épületében, az egykori Pesti Barnabás utcában volt; az épület sajátos hangulata, az egyetemi környezet, és a rendkívül erős genius loci már akkor nagy hatással volt rám; az épület köveiből csak úgy sütött a több évszázados történelem. 

Ön melyik karon (karokon)/szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

Egyszakos egyiptológusként szereztem diplomát. 

Kikre gondol büszkén az ELTE-n (vagy jogelődjein) végzett híres hallgatók közül?

Elsősorban egykori tanáraimra vagyok büszke. Tanulmányaim során abban a szerencsében volt részem, hogy a szakma világhírű magyar oktatóinál tanulhattam, például Kákosy László, Gaál Ernő és Bács Tamás egyiptológusoknál, Fodor Sándornál, az Orientalisztikai Intézet akkori igazgatójánál, illetve Iványi Tamás tanár úrnál. Hallgatóként megtanultam tőlük, hogy a tudományos igényesség és módszeresség nélkülözhetetlen bármilyen tudományterületen történő tanulás/kutatás során. Tekintélyszemélyek lettek számomra, ma is örömmel és tisztelettel gondolok rájuk. 

Milyennek ítélte meg az egyetemi életet?

Egyszakos hallgatóként kizárólag az egyiptológiára koncentrálhattam tanulmányaim során, amit szenvedélyes érdeklődéssel tettem; e mellett a szokásos diák-életet élhettem hétköznap esti csoportos sörözésekkel, és annak minden más előnyével. A diákélet szabadságát teljesen megélhettem, ami felejthetetlenné tette számomra ezt az időszakot. 

Miért szeretett az egyetemre járni?

Egyszakos egyiptológus hallgatóként óriási lehetőség volt számomra, hogy azzal foglalkozhattam, amit igazán szerettem, az ókori Egyiptommal. Korábban többször jártam már az országban idegenvezetőként, és tanulmányaimmal az volt a célom, hogy a gyakorlati tapasztalat mellett szakmai ismereteket is szerezzek; ez teljes mértékben sikerült is, ez után hat évig éltem és dolgoztam az országban egyiptológus-idegenvezetőként. ELTE-s hallgatóként az egyetem nem csak egy iskolát jelentett számomra, hanem egy értékrendet is képviselt: a legmagasabb igényű tanulmányi munkát és ismeretszerzést a legnagyobb szakemberektől és rendkívül motiváló helyszíneken: a Múzeum körúton és az akkori Pesti Barnabás utcában (ma Piarista utca) lévő épületekben, az MTA Keleti Gyűjteményének könyvtárában, és a Szépművészeti Múzeumban. Ebből annyi energiát merítettem és annyi motivációt szereztem, hogy máig meghatározó számomra. A tanulmányok mellett az ős-bölcsész életérzést is megadta ez az időszak, annak minden értékével együtt. 

Mit gondol a mai egyetemi oktatásról?

A technikai fejlődés és az információáramlás gyorsasága alapvetően meghatározza a hallgatók tanuláshoz való hozzáállását. Az oktatásban ma kiemelkedő szerepet kap a digitalizáció és a rövidebb távú ösztöndíjak, mobilitási lehetőségek. A hallgatók körében egyre népszerűbbek a nyári egyetemi programok és az 1-2 hetes mobilitással járó kurzusok; ez az EU-n belül könnyen és hatékonyan megoldható. Fontosnak tartom, hogy az oktatási módszerek és felületek úgy igazodjanak a hallgatók igényeihez, hogy az oktatás magas színvonala megmaradjon.

Mit tanácsol a mai egyetemistáknak?

Ha tanácsolhatok valamit, akkor az a nagyobb önbizalom és a magabiztosság fejlesztése. A mai magyar hallgatók egy része kissé bizonytalan saját magában és abban, hogy mire is képes tanulmányai alatt. Egy-egy utazással járó ösztöndíj ma már szinte alap az egyetemi évek alatt; ha valaki bizonytalan ebben, azt tanácsolom neki, hogy tartsa szem előtt azt, hogy sokkal többre képes, mint gondolja és biztos, hogy megéri kimozdulnia a komfort zónájából, új egyetemeket, képzéseket, embereket megismerni, mert az így szerzett élmények és tapasztalatok maximálisan kamatoztathatók a későbbi tanulmányai és karrierje során. 

Írja meg egy emlékezetes történetét hallgató korából!

A mi évfolyamunk olyan szerencsés volt, hogy Kákosy László tanítványai lehettünk. 2002-ben egy országjáró tanulmányi ösztöndíjat nyertünk el Egyiptomba, amelynek keretében 2 hetet töltöttünk az országban végigjárva a fő nevezetességeket. Az utazást, korábbi utazásszervezői munkám miatt, megszerveztem az évfolyamnak (6 főről volt szó) 2003. februárjára. Kákosy László tanár úr azonban sajnos, röviddel az utazásunk előtt elhunyt és a temetése pont az utazásunk idejére, 2003. február 21-re esett, így nem volt lehetőségünk a többiekkel együtt búcsút venni tőle. A temetés napján az ókori Théba, a mai Luxor nyugati partján a Királyok Völgyének sírjaihoz látogattunk éppen; az egyik egyiptomi sír őrével beszélgetve kiderült, hogy ő minden évben munkásként részt vesz Kákosy tanár úr ásatásán, a TT32 számú sír munkálataiban. Rövid gondolkodás után végül megmondtuk neki, hogy a tanár úr sajnos elhunyt és aznap van a temetése. Az őr hirtelen reakciója és gyásza egészen megható és megdöbbentő volt: a közel-keleti emberek őszinteségével azonnal sírni kezdett és a sír lépcsőjén ülve egyedül gyászolni kezdte. Soha nem felejtem el, milyen szeretettel és szomorúsággal beszélt róla, éppen a temetése napján. A történet szomorúsága ellenére ez az egyik legszebb emlékem arról az útról. 

Tervez-e további tanulmányokat az ELTE-n?

Tanfolyam és/vagy továbbképzés formájában nagyon szívesen! Öröm lenne számomra újra az ELTE-n tanulni.

Mennyiben tudta/tudja hasznosítani tanulmányait jelenlegi munkahelyén?

Főállásban jelenleg nem az egyiptológia területén dolgozom, de ahogy időm engedi, szabadidőmben foglalkozom vele. 

Mivel foglalkozott volna, ha nem a jelen szakmáját választja?

Mielőtt az egyiptológiát választottam, a jogi tanulmányokat szerettem volna végezni. Az egyiptológia azonban felülírta a korábbi terveimet; ma is ugyanígy döntenék, ma is az egyiptológiát választanám. 

ELTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?

A diploma megszerzése után határozott célom volt, hogy egyiptológus-idegenvezetőként újra a turizmusban helyezkedjem el; ez meg is történt, tanulmányaimat követően hat évig dolgoztam ebben a szakmában. A karrierem alakulását korábbi kollégáim és a családom is segítették. 

Milyen érvekkel javasolná fiatal ismerősének, hogy az ELTE-t válassza?

Azon kívül, hogy az ország egyik vezető egyeteméről van szó, amelynek nemzetközi hírű kitűnő múltja van, nem hiszem, hogy szükséges bármilyen más érv. Ajánlom minden ismerősömnek az ELTE-t, nekem egy életre szóló pozitív tapasztalataim vannak az itt töltött időszakról és nagy örömmel gondolok vissza az ELTE-s éveimre.