Egyetem megnyitja kapuit: Ásványtár

Nagy érdeklődésre tartott számot idei utolsó, hagyományosnak mondható év végi Egyetem megnyitja kapuit sétánk az Ásványtárban 2024. december 5-én. A szakvezetést ezúttal is Weiszburg Tamás (TTK '80) habilitált egyetemi docens, az ELTE TTK Ásványtani Tanszék és az Ásványtár korábbi igazgatója tartotta. 

A séta rövid ismerkedéssel vette kezdetét, melynek során kiderült, hogy az érdeklődők ezúttal is az ELTE különböző karairól érkeztek, valamint hogy voltak köztük jelenlegi ELTE-s dolgozók is. Ezután hallhattunk a tár hányattatott történetéről, a gyönyörű bútorzatról, valamint a megtekinthető kiállításokról, a tár felépítéséről. 

Az ásványtant tanító Természetrajzi Tanszéket 1774-ben alapították, ez az önálló ásványgyűjtemény alapítási ideje is. 1781-ben Mária Anna főhercegnő, Mária Terézia legidősebb lányának gyűjteményével bővült a tár, amelyet az Országgyűlés vásárolt meg az Egyetem számára. Ez 1809-ben József Nádor adományával egészült ki, aki elhunyt felesége, Alexandra Pavlovna (I. Pál orosz cár lánya) Oroszországból magával hozott gyűjteményét ajándékozta az intézménynek. 1848-ban a Szabadságharc idején a gyűjtemény ládákban pihent, 1850-ben hozatta ezeket vissza a Nemzeti Múzeum pincéjéből Szabó József, ifjú professzor, aki saját szerzeményeivel is tovább gyarapította a meglévő kollekciót. Az 1885-ben elkészült új természetrajzi épületben - a mai Astoriánál - két nagy kiállítási terem került berendezésre, az Ásványtár és a Kőzettár, melyek mintegy 32.000 példány kiállítását tették lehetővé. Ezek egyike túlélte a XX. század hányattatásait és műemlékké nyilvánított bútorzata 2001-2002-ben, restaurálás után került át a Lágymányosi Campus külön erre a célra kialakított boltíves termébe, amely tökéletes mása a korábbinak (amely ma a BTK Kari Tanácstermeként funkcionál). 

Az idén 250 éves Ásványtárban találunk többek között a láváról, a drágakövekről, ill. a meteoritokról szóló, valamint archeometriai kiállítást is. 

A vezetés során számos további érdekességet is megtudhattunk, például hogy a periódusos rendszerből kb. 90 elemet kövekből nyerünk; hogy egy modern okostelefonban 60-65 kémiai elem is megtalálható; valamint hogy az ember sosem használt fel annyi követ, mint a 21. században, így tulajdonképpen a kőkorszaknak sosem lett vége. 

Ezután mindenki szabadon nézelődhetett - az elsősorban oktatási céloknak megfelelően elrendezett - tárban és tehette fel felmerülő kérdéseit a szakvezetőnek. Végezetül UV lámpa fényénél tekinthettük meg a gyűjteményt, felfedezve ezzel a lumineszcens ásványok sajátosságait. A sötétben való kincsvadászatot kicsik és nagyok egyaránt nagyon élvezték. 

Köszönjük Weiszburg Tamásnak és Harman-Tóth Erzsébetnek, hogy idén is lehetőséget biztosítottak az ELTE Diplomásai részére a szakvezetéssel egybekötött ingyenes látogatásra.

Akinek nem jutott már hely rá, vagy más okból nem tudott eljönni, az az alábbi galériában gyönyörködhet az idén jubiláló tárban, avagy az online séta gyanánt készített filmfelvétel képsoraiban. 

A sorozatról