Sorozatunk keretében neves ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, majd adják tovább a stafétát egy következő jeles alumnusnak. A stafétát ezúttal Gazda István (BTK / TTK '73) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője kapta. Nevéhez fűződik 12 könyv megírása, emellett a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Jedlik Ányos Társaság alelnöke, a Szily Kálmán tudománytörténeti alapítvány vezetője. 2019-ben Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Mi volt pályáján a legmeghatározóbb élménye?
Dr. Vekerdi László tudománytörténész előadása a BTK-n a fizikai törvények keletkezéséről. Magam fizika szakos voltam a TTK-n, s mellette bölcsész a BTK-n. A fizikai törvények keletkezéséről soha nem hallottam előadást a TTK-n a fizika szakon. Magukat a törvényeket akkor kezdtem megérteni, amikor Vekerdi tanár úr történeti szemszögből kezdte azokat magyarázni bölcsészeknek. Utóbbiak többségét nem érdekelték ezek a témák, engem viszont nagyon is.
Mi okozza jelenlegi munkájának legnagyobb sikerélményét? Mik a legfőbb frusztrációi?
Hogy meg tudtam fejteni, hogyan jutott el József Attila Einstein relativitáselméletének tanulmányozásához, s mi az, amit abból jól értett. Frusztráció? Elsősorban az, hogy a fizikatanárok lenézték a fizika történetével kapcsolatos munkálkodásaimat, míg a bölcsészek szívesen vették azokat.
Ha az emberiség csak egy könyvet olvasna el az ön javaslatára, melyik lenne az?
„Bevezetés a bibliográfia tudományába”, avagy hogyan tudunk eligazodni bármely könyvtárban.
Mi a kedvenc művészeti alkotása?
Lényegében Csontváry valamennyi festménye.
Mi inspirálja Önt munkája során?
Hogy kikutassam, ami eddig ismeretlen volt. Olyan kiadványt, olyan tudományos megállapítást, olyan életrajzi adatot, olyan kéziratot, amit eddig nemigen ismertek, vagy ha ismerték, rosszul ismerték.
Hol és mikor szeretett volna inkább élni és dolgozni?
Jó ez a 21. század, a 20. századot viszont kihagytam volna.
Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kapott?
Ne végy át bizonytalan tudományos megállapításokat, mert elveszhetsz az őserdőben.
Mi az a gondolat, ami leginkább megragadta eddigi olvasmányaiban?
Hogy a betegségek egy része mégiscsak gyógyítható, gondolok pl. a meddőségre. Tudós barátaim megfejtették a meddőség valódi okát, de nem hallgatnak rájuk, mert egy ilyen megfejtés sokakat sért.
Mi jelenti Ön számára a kikapcsolódást?
Csendes kertben olvasgatni. (Én viszont városban élek, zajban, bűzben.)
Milyen más területek érdekelték még szakterületén kívül?
Orvostudomány.
Érez-e késztetést arra, hogy tanuljon valamit, aminek nincs azonnali vagy gyakorlati értéke? Ha igen, mi lenne az?
Orvosi mikrobiológiát tanulnék.
Milyen körülmények között születtek legjobb és legihletettebb ötletei?
Erre nincs séma. Könyvtárban kutatgatva.
Mi az, amit a nagyközönségnek feltétlenül tudnia kellene az Ön szakmájáról?
Hogy a természettudományok történetének és a technika történetének ismerete nélkül a történelmi tudás igencsak hiányos.
Ha biztosan tudná, hogy már csak egy hónap van hátra földi pályafutásából, mi lenne az, amit még mindenképp szeretne megtenni, megélni?
Megvizsgálni, hogy mit lehetne tenni, hogy ne így legyen. Nem kell elfogadni egy ilyen döntést.
Mi az az egyetlen tárgy, amit égő munkahelyéről kimentene?
Egy régi és ritka könyv.
Melyik irodalmi személlyel találkozna szívesen? Miért?
Én természettudományos érdeklődésű vagyok, inkább tudóssal találkoznék szívesen, mondjuk Bolyai Jánossal. (Több irodalmi munka is született róla.)
Melyik a kedvenc országa? / Melyik más kultúrát kedveli a legjobban?
Több kultúrát is kedvelek, tehát nincs olyan, hogy a legjobban. A lengyel kultúrát például nagyon szeretem.
Mikor döntötte el, hogy az ELTE-re jelentkezik?
A gimnázium negyedik osztályában.
Miért az ELTE-t választotta?
Jól tudtam a fizikát.
Mi a legszebb/jobb emléke az ELTE-ről?
Hát. A TTK-t nemigen kedveltem, a BTK-t viszont igen. Nagy élményem volt, amikor első évesként megértettem a bölcsészeti tankönyveket, a természettudományiakat viszont csak sokadig olvasásra. A felsőbb években már javult a dolog.
Egyetemi évei alatt ki volt a legmeghatározóbb személyiség, akivel megismerkedett?
A természettudományok területén Sas Elemér komoly élményt jelentett számomra, s már említettem: a humaniórákban Vekerdi László meghatározó volt számomra, s mellette az ókortörténész Szabó Árpád, az orvostörténetben pedig Benedek István. Egy tudós körben megismerkedtem Antall Józseffel 1974-ben, utána havonta egy alkalommal találkoztunk. Remek ember volt. (1990 után nem találkoztam vele.)
Idézze fel egy felejthetetlen vizsgáját!
Kiss Dezső tanár úrnál vizsgáztam atomfizikából. Többen is vártunk a vizsgára, elsőnek jelentkeztem. Minden kérdésre tudtam a választ. Ez meghatározó élmény volt számomra.
ELTE Diplomája megszerzése után hogyan indult neki az életnek, álláskeresésnek? Ki/mi segítette karrierjét?
A Műegyetemre írtam szakdolgozatot, s utána ott is maradhattam, tíz éven át tanítottam fizikát. Ezt követően az ELTE BTK-n tanítottam tudománytörténetet.
Mik a jövőbeni szakmai tervei?
A hiányzó tudománytörténeti témák feldolgozása és közreadása. Eddig mintegy 100 könyvet szerkesztettem.
Milyen hasznos útravalót kapott Alma Materében?
A politikai megjegyzésektől tartsa magát távol az ember, mert megütheti a bokáját. (Sajnos nem mindig tartottam be, meg is ütöttem.)
Mit üzen az ELTE jelenlegi hallgatóinak?
A diploma legfőbb kiegészítője a szakmai forrásokban való eligazodási képesség. Ezt 5 év alatt meg lehet szerezni. Aki ezt kihagyja, később sok gondja lesz.
VÉGÜL: Kinek adná tovább szívesen az Alumni Stafétát?
Klinghammer István térképésznek.
A felhasznált fotó forrása: könyvtar.mta.hu
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek