Az ELTE Természettudományi Kar 2022. július 14-i diplomaosztóján a hallgatók a járványhelyzet enyhülésével újra személyesen vehetik át okleveleiket, valamint a végzősöknek szánt ajándékot, melyet idén is dr. Béres József támogatásával és időtálló üzenetével kaphatnak meg a TTK-s frissdiplomások. Az ő nevükben is köszönjük a kitartó, szíves támogatást!
Az diplomák mellé a TTK osztatlan, mesterszakos és szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatói idén is kedves ajándékot, egy képeslapra tűzött, egyetemi címeres, aranyszínű, ELTE Alumni feliratos kitűzőt kapnak. A végzős ajándékot, melyet hagyományteremtő céllal 2019-ben vezetett be az egyetem, dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, az ELTE TTK volt hallgatója, az ELTE Alumni Alapítvány kurátora szponzorálta, aki az ajándékok költségét 2022-től újabb három évre vállalta.
Az ajándékot kísérő képeslapon dr. Béres József útravalója is megjelenik:
"Tehetségeddel és tudásoddal felelősséggel tartozol a világnak.
Igaz úton akkor jársz, ha szellemi kincseidet lankadatlan szorgalommal gazdagítod, és
nemes célok érdekében az emberiség javára használod!"
Dr. Béres József (TTK ’77) így gondol vissza egyetemi éveire: „Elsősorban azt a tudást kaptam meg az ELTE-től, amelynek segítségével az egyetem elvégzése után rögtön el tudtam indulni pályámon. Miután megszereztem a diplomámat, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetébe jelentkeztem aspiránsnak, és elsőre felvételt is nyertem. A kutatói pályám lényegében itt indult el, nagyon szerettem az intézetet, 1977-től egészen a Béres Részvénytársaság megalakulásáig, 1989-ig itt dolgoztam. Sokat köszönhetek ennek az intézménynek, doktori, majd kandidátusi fokozatomat, és többek között azt is, hogy 1982–84 között kutatói ösztöndíjasként eljuthattam az Egyesült Államokba. Az egyetemen nagyszerű tanári, kutatói, emberi kvalitásokkal ismerkedhettem meg, amelyek a mai napig elkísérnek. Sokakat kiemelhetnék az oktatók közül, de őszintén megvallom, jó szívvel emlékszem vissza tanáraim összességére. Ők segítettek abban, hogy elérhessem gyermekkori álmomat, vegyésszé válhassak. Természetesen barátságok is köttettek, bizonyság rá, hogy az a bizonyos 1972–77-es vegyész évfolyam a mai napig tartja a kapcsolatot, és 40–45 év után is rendszeresen találkozunk, olykor negyedévente is.”
Köszönjük szépen mecénásunknak a nagylelkű felajánlást!
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek
