Új cikksorozatunkból a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem kampuszainak, meghatározó épületeinek történetéről tudhatunk meg többet. Megismerhetjük az egyetemi oktatás és közélet nagy múltú, diplomások generációit kinevelő színtereit. Tartson velünk!
Az ELTE Bölcsészettudományi és Gazdaságtudományi Karának helyet adó Múzeum körúton elterülő Trefort-kert és a körülötte magasodó épületek Budapest üde színfoltja. Ma már azonban kevesen tudják, hogy annak idején ezen a területen volt az egyetemi botanikus kert.
Az eredetileg Nagyszombatban létesült egyetem 1784-ben költözött Pestre. Az egyetemi botanikus kertet ekkor a mai ferences templom mellé költöztették, ahol akvárium és üvegház is épült. Összesen 1656 növényfajt neveltek itt a nagy magyar természetkutató, Kitaibel Pál vezetésével, aki kiemelkedő szerepet vállalt a magyar botanika megalapozásában. Az egyetemi botanikus kert első virágkorát ekkor, Kitaibel vezetése alatt érte el, az itt nevelt fajok száma ekkor már meghaladta a 4000-et.
Forrás: Nemzeti Örökség Intézete
Elsősorban a növények megnövekedett helyigénye miatt a kert 1809-ben átköltözött a mai Trefort-kert helyére. A Múzeum körúti Grassalkovich-telek területén építették fel újra az üvegházat. A növények átköltözése 1815-re fejeződött be. Haberle Károly vezetésének köszönhetően a kertben nevelt növények fajszáma 1827-re elérte a 10 000-et. Az 1832-es pesti árvíz ugyanakkor komoly károkat okozott a kertben, a kegyelemdöfést pedig az adta meg, hogy az igazgató rablógyilkosság áldozata lett. Az utódok elhanyagolták a kertet, 1844-ben pedig végül az utolsó üvegház is beomlott. 1847-ben az egyetem megvásárolta a külső Üllői úton található Festetics-telket, ahol az ELTE Füvészkert ma is várja látogatóit.
2017-ben, Trefort Ágoston születésének kétszázadik évfordulója alkalmából történelmi emlékhellyé nyilvánították az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának kampuszát. Az emlékhelyet jelölő sztélé avatóünnepségén Dr. Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar akkori dékánja kiemelte, hogy a Trefort-kert a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő helyszíne. Hangsúlyozta, hogy nemcsak Trefort Ágostonnak és Eötvös Lorándnak állít emléket szoborral a kampusz, hanem 2014. november 14-én avatták fel azt a műalkotást, amelyen a második világháború során életüket vesztett egykori egyetemi polgárok nevei láthatók. Emléktábla emlékeztet arra is, hogy egykor a kampusz helyén állt az Egyetemi Botanikus Kert, a mai Füvészkert elődje. A Trefort-kert területén található emellett az első világháborúban életüket vesztett magyar tanárokra emlékező szobor. A Trefort-kert története így elválaszthatatlanul összefonódott a magyar történelemmel és a magyar felsőoktatás történetével.
Forrás: Wikipedia Commons
A Trefort-kert napjainkban elsősorban a hallgatók és az egyetemi dolgozók pihenését, felfrissülését szolgálja, üdítő, zöld színfoltként pedig a budapesti lakosokat is vonzza. A felújítások után a Trefort-kert kis ékszerdobozként éledt újjá a belváros szívében, legszebb dísze pedig a kert közepén elhelyezkedő, Pecz Samu tervezte „kastély”, az úgynevezett Gólyavár, amely az Egyetem jelképeként is működik.
Pecz Samu a XIX. század második felének ünnepelt stílusirányzatával, a neoreneszánsszal ellentétben a középkori formákat részesítette előnyben. Az általa kedvelt téglaburkolatnak köszönhetően a Pecz-tervezte vöröses színű épületek kiemelkednek a környezetükből. Budapesten a legizgalmasabb munkái a Központi Vásárcsarnok, a Nemzeti Levéltár várbéli épülete, a Műegyetem több épülete és a Fasori evangélikus templom és gimnázium. Az ő tervei alapján épült meg 1897–1898 között – eredetileg az ekkor még itt található Műegyetem részére ideiglenes előadónak – az ELTE Múzeum körúti kampuszán található Gólyavár nagyelőadó is.
Fotó: Nagy Anita - We Love Budapest
A neogótikus Gólyavár építését a műegyetemi hallgatólétszám emelkedése indokolta. A nagytermet 550–600 fő befogadására tervezték, nevét pedig onnan kapta, hogy itt tartották az előadásokat az elsőévesek számára. Az épület arányai a benne elhelyezett nagyelőadóhoz igazodtak. A felülvilágítós terem fölött rácstartós szerkezetet alakítottak ki, ennek terhét a főfalakat nyolc pontban megtámasztó épületszerkezet támogatja. Az épület stílusának meghatározó eleme ez a gótikát idéző támpilléres rendszer.
A főhomlokzatot két (lépcső-)torony teszi ikonikussá, ezek között a ma már erőteljesen átalakított rizalit látható. A 20. század második felében a homlokzatot egy szinttel megtoldották és lépcsőházat alakítottak ki benne, így a csúcsíves ablakok helyét hosszúkás ablakok váltották fel. Amikor a Gólyavár teljes felújításon esett át, ezt a lépcsőházat megszüntették, az ablakokat részben felfalazták. Az így kialakult jelenlegi homlokzaton sajnos már kevéssé érzékelhető Pecz neogótikus stílusa. A felújítás során a nagyteremből egy nagy és egy kisebb, korszerű technikával felszerelt előadótermet hoztak létre, ezekben a mai napig előadások látogathatóak. A helyreállításnak köszönhetően újra láthatóvá váltak a Gólyavár egykori díszei, részletformái (például a nagyterem baglyai).
Források: Orlóci László, „Trefort-kert”. Trefort-Kert Magazin 2008. 1. évf. 1. szám, 28. o. (online is elérhető); pestbuda.hu; pestbuda.hu; Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 224–228. (online is elérhető)
Nyitókép és további képek a kampuszról: btk.elte.hu
Megjegyzések0
Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.
Javasolt cikkek