Alumni Staféta - Hudecz Ferenc

Sorozatunk keretében neves ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, majd adják tovább a stafétát egy következő jeles alumnusnak. A stafétát ezúttal Hudecz Ferenc (TTK '77, '80) kémikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Alumni Tanács tagja, 2003-tól 2006-ig az ELTE oktatási és tudományos rektorhelyettese, 2006-tól 2010-ig az egyetem rektora kapta. 2006-2007 között, valamint 2010 és 2016 között az ELTE Szerves Kémia Tanszék vezetője, 1999 és 2017 között az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője. Számos kitüntetésben részesült, így többek között Pro Scientia Mestertanár kitüntetést (1995), Bruckner Győző-díjat (2008), Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérmet (2011) és Eötvös-gyűrűt (2021) vehetett át.

Gyerekként mi volt az első, szakmájához illő ténykedése pl. elvégzett kísérlete/megírt novellája/… stb.?

Általános iskolában (Mártonhegyi úti Általános Iskola, ma: https://tamasiaroniskola.hu/) felsőtagozatban kezdődött a kémia oktatása. Kitűnő tanárunk hatására otthon két kísérletet végeztem: üvegcsövet hajlítottam sparhelt-en a konyhában és kénpor-cinkreszelék keveréket „robbantottam” intenzív hevítésével a fürdőszobában. Eredmény: két megégett kézujj, füst.

Mi volt pályáján a legmeghatározóbb élménye?

Annak felismerése, megtapasztalása, amit Ritoók Zsigmond akadémikus egy interjúban fogalmazott meg: „De attól félek, a kevés dologhoz sem lehet úgy érteni igazán, hogy az ember az egésznek a látását elveszíti a szeme elől.” (Magyar Tudomány. 2009: 1246)

Mi okozza jelenlegi munkájának legnagyobb sikerélményét? Mik a legfőbb frusztrációi?

A legnagyobb sikerélmény a kutatásban, amikor tudom, hogy egy tudományos cikk jó; az oktatásban, amikor egy hallgató azt mondja a két féléves szerves kémiai kurzus után, a második vizsgajegy beírását követően, hogy „Tanár úr, öntől tanultam valamit, köszönöm”. 

Egy friss sikerélmény: a 2023/2024-es tanév II. félévében indított “Thank a Teacher” program keretében kifejezhették az egykori és jelenlegi hallgatók az oktatói munka iránti elismerésüket. Idézem az augusztus 29-én kapott üzenetet a Természetes szénvegyületek előadássorozattal kapcsolatban:

„A Tanár Úrnak köszönhetem, hogy bár a kémiától igen távol állok, mégis a Tanár Úr előadásain jöttem rá, hogy ha egy tanár veszi a fáradtságot, akkor a kémiát igenis LEHET érteni. … Hudecz tanár úrnál ötösre vizsgáztam, amely szóbeli után volt egy kis beszélgetésünk is. ….  Azóta a Biológia Doktori Iskola doktorandusza lettem, és mai napig felemlegetem, hogy ez a tárgy egyike volt azoknak, ahol végre nem magamat kellett megtanítanom a tananyagra.”

Frusztráció: amikor a hallgató visszaél a józan ésszel, és a fekete zongoráról akarja bebizonyítani, hogy valójában fehér.

Ha az emberiség csak egy könyvet olvasna el az ön javaslatára, melyik lenne az?

Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben (1978) és Jack Kerouac: Az úton (1957).

Mi a kedvenc művészeti alkotása?

Pablo Picasso grafikái.

Mi inspirálja Önt munkája során?

Klasszikus zene.

Hol és mikor szeretett volna inkább élni és dolgozni?

Itt és most – az összes nehézség ellenére.

Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kapott?

Do not worry, be happy.

Mi jelenti Ön számára a kikapcsolódást?

Erdei séta barátokkal. Zene: zongoraversenyek és kamarazene: Mozart-, Haydn-, Beethoven-, Rahmanyinov-, Csajkovszkij-, Smetana-, Dvoržák-, Debussy- és egy-egy Purcell-, Muszorgszkij-, Bizet-, Ravel- vagy Orff-mű. Máskor Beatles-számok, Brecht-dalok Lotte Lenya, Gisela May vagy Marianne Faithfull tolmácsolásában; Louis Armstrong és angol gyerekdalok („nursery rhymes”).  

Milyen más területek érdekelték még szakterületén kívül?  

Immunológia, pszichológia.

Érez-e késztetést arra, hogy tanuljon valamit, aminek nincs azonnali vagy gyakorlati értéke? Ha igen, mi lenne az?

Igen. Franciául és zongorázni.

Milyen körülmények között születtek legjobb és legihletettebb ötletei?

Utazás vagy koncert közben. 

Mi az, amit a nagyközönségnek feltétlenül tudnia kellene az Ön szakmájáról?

Jó dolog, és előre viszi a világot, de tudni kell, hogy ezt is emberek csinálják.

Mi az az egyetlen tárgy, amit égő munkahelyéről kimentene?

Dokumentumok, még be nem nyújtott kéziratok.

Melyik a kedvenc országa? / Melyik más kultúrát kedveli a legjobban?

Anglia és Japán.

Mikor döntötte el, hogy az ELTE-re jelentkezik?  

A gimnáziumi tanulmányok végén. 

Miért az ELTE-t választotta?

A 60-as évek végén kifejezett biokémikus képzés nem volt elérhető. Mivel családi körben nem volt, aki tanácsot adhatott volna, édesanyám, aki történészként dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében – ismeretlenül – felkereste Straub F. Brunó nemzetközileg elismert biokémikust, az MTA rendes tagját, az 1971-ben alapított Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatóját.

Ő három lehetőséget vázolt: orvosi diplomát és szakosodást, vegyészmérnöki diplomát és kutatóvegyész végzettséget (ELTE). Javaslata az utóbbira vonatkozott azzal a megjegyzéssel, hogy az alapkutatás legnehezebb részére vonatkozó ismerteket érdemes megszerezni a tanulás elején.

Egyetemi évei alatt ki volt a legmeghatározóbb személyiség, akivel megismerkedett?

Remek oktatóink voltak az ELTE Vegyész szakon. Alapvető kurzusok segítettek már a tanulmányok elején: Turczi Gyula (matematika, 1929-2003), Haiman Ottó (fizika, 1920-2016), Kucsman Árpád (szerves kémia, 1927-2012) és később a szakdolgozat és az egyetemi doktori tanulmányok során Szekerke Mária (1924-2000), Medzihradszky Kálmán (1928-2019) szerves kémikus és Kovács János (1931-2022) és Gergely János (1925-2008) biológus professzorok.

Idézze fel egy felejthetetlen vizsgáját!

Fizikából vizsgáztunk az első évben. A tárgy előadója, Haiman Ottó (1920-2016) professzor, az Atomfizika Tanszék munkatársa volt, aki több évtizeden keresztül tartotta a két féléves fizika tantárgyat a vegyész szakos hallgatóknak. Előadásait Richard Phillips Feynman Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus (1918-1988) munkássága, tankönyvei, szemlélete alapozták meg. A vizsga szóbeli volt és különlegessége abban állt, hogy a vizsgázó bármit használhatott a felkészülés során (tankönyvet, saját jegyzetet) a felett kérdés megválaszolásához. A megközelítés, a szabad gondolkodás lehetősége és a felelősséggel járó válasz együttes emléke meghatározó volt.

Milyen hasznos útravalót kapott Alma Materében?

Az ELTE Küldetésnyilatkozatában megfogalmazottak (2009) alapján törekedjek arra, hogy olyan korszerű tudással rendelkező, sokoldalúan művelt értelmiségiként éljek, aki:

• képes felismerni, elemezni a problémákat, megoldási lehetőségeket kidolgozni és felelős döntéseket hozni;
• keresi a konszenzust, érti és tiszteli a különböző kultúrákat;
• tudatában van egyéni felelősségének a szűkebb környezet, Magyarország, Európa és az emberiség jövője iránt;
• képviseli a szakmaiság, a szolidaritás, a humánum értékeit;
• tiszteletben tartja az általános etikai normákat, az emberi méltóságot és erre figyelemmel a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Mit üzen az ELTE jelenlegi hallgatóinak?

A fentiekben leírtak átgondolását, megvitatását, kritikai elemzését, megvalósítását.

VÉGÜL: kinek adná tovább szívesen az Alumni Stafétát?

Benczúr András professzornak, az ELTE Természettudományi Kar korábbi dékánjának.

Előző staféta