Alumni Staféta - Falus András

Sorozatunk keretében neves ELTE-s diplomások válaszolnak az ELTE Alumni Központ kérdéseire, majd adják tovább a stafétát egy következő jeles alumnusnak. A stafétát ezúttal Falus András (TTK '70) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta. 

Mi volt pályáján a legmeghatározóbb élménye?

Idősebb pályatársak csillogó szeme, mély szakmai és emocionális elkötelezettsége, lelkesedése. Ifjú fejjel számomra ezek voltak a meghatározó benyomások, az öröm, a szakterület sikereiből vagy kudarcaiból eredő gyermeki szenvedélyek. Ezek nagyon hatottak rám, meg akartam fejteni a titkát a nagyon nagy érzelmi reakcióknak, azután, saját élményekből fakadóan lassan megértettem.

Ha az emberiség csak egy könyvet olvasna el az ön javaslatára, melyik lenne az?

A Biblia. Ez a sokféle műfajt tartalmazó kinyilatkoztatás, hitem szerint Isten szava, üzenete, amely minden időben aktuális lényegi válaszokat ad. Ezek legtöbbször jól értelmezhető útmutatások. Sokszor azonban látszólag, emberi értelmezések szerint ellentmondásokat találunk, ezek feszültségeket generálnak az emberben, mégis ezek a feszültségek is tartalmiak, feloldozásuk páratlan élmény. A Bibliát sok évtizede olvasom és mindig új értelmet, aktualitást, konkrét segítséget találok benne.

Mi okozza jelenlegi munkájának legnagyobb sikerélményét? Mik a legfőbb frusztrációi?

A tanítványaim, fiatal munkatársaim sikere és az az élmény, amit fejlődésük, beérésük ad nekem. A legtöbb területen már sokkal többet tudnak mint én, és ha érzékelem, hogy tovább adják azt, amit és ahogy tudják. Itt nemcsak ismeretanyagról van szó, hanem a stílusról is, a szerénységről, a szolidaritásról a munka kísérleti és értelmezési fázisában egyaránt.

Frusztráció: emberi csalódás, a hatalmaskodás, önkényeskedés, minden formája a (többek között) szakmai munka során.

Milyen más területek érdekelték még szakterületén kívül?  

A művészetek csaknem minden területe. A művészeteket tartom a legmagasabb rendű emberi tevékenységnek. Elsősorban a zene vonz, sok évig zongoráztam nagyon amatőr szinten, de a zenehallgatás a mindennapjaimban nagyon sokat jelent nekem. Az irodalom sok műfaját (pl. vers) érzem nagyon közelállónak magamhoz, nagyon szeretem a színházak légkörét. Lehetőség szerint sokat járunk kiállításokra is.

Melyik irodalmi személlyel találkozna szívesen? Miért?

Józseffel, a József is testvéreiből (Thomas Mann). Megkérdezném tőle, hogy miképp élte meg (és túl) testvérei gonoszságát, mit gondolt zsidóként Egyiptom világáról, látta-e a mózesi jövőt. Utólag értékelte-e saját korábbi viselkedését testvérei között.

Mikor döntötte el, hogy az ELTE-re jelentkezik?

Már gimnáziumi éveim elején biológus akartam lenni, ezért Budapesten nem volt kérdés, hova jelentkezem. A kémia szakon is gondolkodtam egy ideig, de végül érdeklődésem alapján komplexebbnek tartottam a biológus szakot. Sikeres OKTV helyezésem is erre vezetett.

Idézze fel egy felejthetetlen vizsgáját!

Bíró Endre professzornál szigorlatoztam biokémiából, ez egy pénteki napra volt kitűzve. Diákkori munkám keretén belül használtam egy olyan műszert amely a Biokémia Tanszéken volt. A tervezett vizsga előtt két nappal átmentem Bíró prof tanszékére a munkám elvégzésére. A prof meglátott a folyosón és rákérdezett, mikor vizsgázom. A vér megfagyott az ereimben, mert tudtam, hogy még nem fejeztem be a készülést. A prof merően rám nézett és közölte, hogy van egy üres félórája, és ha akarom, most azonnal levizsgáztat. Nem tudom honnan szedtem a bátorságot, bementem vizsgázni. A mai napig emlékszem mit kérdezett a prof. Végül jelest kaptam, és így megszabadultam egy valódi vizsga (máig néha hátborzongató) élményétől.

VÉGÜL: kinek adná tovább szívesen az Alumni Stafétát?

Dr. Erdei Annának.

Előző staféta