Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan interjút diplomásainktól, - Mérő László, Prószéky Gábor, Szathmáry Eörs, Simó György, Lackfi János - ami a most nagyon aktuális mesterséges intelligenciáról szól.
Mérő Lászlót (TTK '74) a Nők Lapja kérdezte arról, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Mérő az 1970-es években kezdett el foglalkozni a témával a SZTAKI mesterségesintelligencia-kutató csoportjában. Tíz évet dolgozott ezen a kutatáson, majd az ELTE kísérleti pszichológia tanszékén kezdett el dolgozni. Ez a tapasztalat segítette őt abban, hogy rájöjjön, miben különbözik az emberi agy és a gépi gondolkodás. Mérő kiemelte az eszközök gyorsaságát mint vonzerejük fő aspektusát, és a mesterséges intelligenciát az autóhoz hasonlította, kiemelve, hogy ahogyan a közlekedés fejlődésénél, úgy jelen esetben a mesterséges intelligencia térnyerésénél sem tudjuk pontosan megjósolni, hogy milyen következményekkel fog járni. Azokra a félelmekre, hogy a mesterséges intelligencia el fogja venni emberek munkáját, Mérő azt válaszolta, hogy természetesen lesz egyfajta átrendeződés, viszont hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése sok olyan új munkahelyet is életre fog majd hívni, amelyeknek létezéséről ma még elképzelésünk sincs. Mérő László a Portfoliónak arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztések és eszközök szabályozása elengedhetetlen, hogy egy számunkra ideális világot hozhassunk létre. A kutató nemrég a CEU-n is előadást tartott a témában.
Prószéky Gábor (TTK '79, '81, BTK '82) nyelvész és programtervező matematikus az Indexnek nyilatkozott a mesterséges intelligenciáról. Hangsúlyozta, hogy bár a ChatGPT már képes valódi párbeszédeket lefolytatni, emberi értelemben nem intuitív. A szoftver nem „érti”, amit létrehoz, viszont „emberszerűen” segít, ebben rejlik sikere. Prószéky a fordítószakma nehézségeit külön kiemelte, rámutatva, hogy a műfordítás esetében a gép kreativitásképtelensége miatt nem alkalmazható hatékonyan, és a mechanikus, gépi fordítás utószerkesztése is jelentős utómunkát igényel. A ChatGPT-t korábban már meggyanúsították plágiummal, viszont Prószéky elmondta, hogy ezek a nagy nyelvi modellek nem szó szerint használják fel adott esetben újságok szövegeit, hanem valószínűségszámítás segítségével következtet. Ezért is lehet, hogy bár nem rendelkezik tudással a 2021 szeptembere utáni időszakból, képes arról nyelvi fordulatok segítségével állításokat tenni. Prószéky beszámolt arról, hogy a ChatGPT magyar fejlesztésű testvére, a PULI is már utolérte tudásanyagban a világszerte híres nagy nyelvi modelleket, viszont a magyar nyelvet, kultúrát és történelmet már jóval behatóbban ismeri, mint külföldi megfelelői.
Szathmáry Eörs (TTK '84) evolúcióbiológus az Infotér Konferencián arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének következő állomásában rejlő veszély nem az eszköz esetleges öntudatra ébredése, hanem sokkal inkább az evolúcióképes ágensek megjelenése. Az evolúcióra való képesség egyben az önérdek kifejlődését is jelenti, ami ahhoz vezethet, hogy az internetes ágens önös érdekből egy olyan szoftvert is létrehozhat, ami vírusokat is életre hívhat. A veszélyforrás mérsékelhető, ha nem engedélyezzük a mesterséges intelligencia számára a teljesen autonóm reprodukciót, valamint ha ösztönözzük olyan kutatóintézetek létrehozását, amelyek létezése nem nagyvállalatoktól, hanem a civil szférától, magánemberektől függ.
Simó György (BTK '97) budapesti üzletember saját kultúrát, művészetet és stratégiai gondolkodást bemutató hosszú interjújában kitért a mesterséges intelligencia hatásaira is. Az új eszköz legnagyobb hatásaként azonosította, hogy valamilyen formában mindenki vezető lesz a következő évtized végére: saját mesterséges intelligenciaasszisztensének főnöke. Meglátása szerint a nagy nyelvi modell így képes lesz arra, hogy demokratizálja a vezetés fogalmát és gyakorlatát. Simó úgy látja, hogy ennek jó és rossz eredményei is lehetnek, hiszen a közösségi média széleskörű elterjedése is a hangos emberek hangjának felerősödését hozta magával.
Lackfi János (BTK '96, '03) író, költő hosszú interjújában szintén kitért a mesterséges intelligencia hatásaira, döntően a kreativitást igénylő szakmákkal, az irodalommal kapcsolatban. Saját bevallása szerint még csak vicces portrékat készíttetett az eszközzel, és bár említette egyes munkák eltűnését és a robotok megjelenését, abban bízik, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése megemeli majd a kreatív szakmák becsületét. Ezt a véleményét arra alapozta, hogy a mesterséges intelligencia csak már létező információt tud újra keverni, viszont újat nem képes létrehozni.
Látta már az Mesterséges Intelligencia kutatásról szóló ELTE Sikerek Kerekasztal-beszélgetésünket?
Érdekli a téma bővebben, a gyakorlati alkalmazások is? Ajánljuk a Sikerkalauz AI Hullámlovasoknak c. kötetet az ELTE Eötvös kiadónál!
Fotó: Canva - Magic Media (MI által készített kép)
Megjegyzések0
Nincs jogosultsága a megtekintéshez, illetve megjegyzés írásához.Kérjük, jelentkezzen be.
Javasolt cikkek