Könyvtár olvasók nélkül – Interjú dr. Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával

Szabó Zoé Júlia interjúja az ELTE Online Kultúra rovatában: 

Július 1-től várja vissza olvasóit a Szabó Ervin Könyvtár Központi épülete és 15 fiókkönyvtára. Dr. Fodor Péter főigazgató úrral a zárva tartás alatti munkálatokról, az újranyitásról és a könyvtárak mai szerepéről beszélgettünk.

Előfordult már a könyvtár életében, hogy kényszerszünetet kellett beiktatniuk?

Őszinte örömmel mondom, hogy nem. Amikor néhány hétre bezártunk, az a Wenckheim-palota felújítása és bővítése alatt volt 1998 és 2001 között, a ki- és beköltözés idejére. De eközben is tudtunk ideiglenes szolgáltatást nyújtani az olvasóknak, például ha valaki előre megrendelte a könyveket, azt másnap délelőtt átvehette. De a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez, hisz most egyik napról a másikra kellett bezárnunk.

Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója

Mi mindent kellett átszervezni a zárvatartás miatt?

A korábbi években már kiépítettük a távszolgáltatást, így az olvasók online használhatták a könyvtárat és az adatbázisainkat, kollégáim pedig telefonon, Skype-on, e-mailben, Facebookon, Instagramon tartották velük a kapcsolatot. Sok kezdeményezésünk volt: a tartalomszolgáltatás mellett rendszeresek voltak a tájékoztatók, könyvtárosi ajánlatok, a Kincsek a polcról és a Kuckókönyvtár nevű blogok vagy az online meseolvasás, amit a gyerekek nagyon kedveltek. Bizonyos kézműves foglalkozásokat is sikerült online közvetítenünk. Az olvasóktól pedig ezekre a programokra jó visszajelzéseket kaptunk.

A költészet napját a könyvtárosok József Attila Kopogtatás nélkül című versének közös felolvasásával köszöntötték. Ugyanakkor a Trianonról való megemlékezés is online formában történt Döntés Párizsban, hatása Budapesten címmel, amit eredetileg fizikailag megtekinthető kiállításnak terveztünk. De a kreativitás egy pillanat alatt megváltoztatta a helyzetet, és sikerült egy nagyon érdekes webkiállítást csinálni a Budapest Gyűjtemény anyagából.

Kiemelt figyelmet kapott a honlapunk folyamatos fejlesztése. Májusban összeállítottunk a médiának egy anyagot Körkép címmel, amely a bezárt könyvtárak életéről szólt. Ebből sok rádióriport, cikk készült. Ezek segítségével tudtunk tudósítani magunkról, és az olvasóknak is elképzelést adni arról, hogy milyen változásokkal várjuk őket a nyitás után.

Az újranyitás két lépcsőben zajlik. Miért van erre szükség?

Gondoljunk bele, hogy jelen pillanatban 63 688 olvasónál 231 457 dokumentum van otthon. Ezt a mennyiséget csak ütemezetten tudjuk visszavenni, ezért van szükség a kétlépcsős nyitásra. A biztonság érdekében a visszahozott dokumentumokat 72 órás karanténba zárjuk.
A másik fontos szempont, mind az olvasók, mind pedig a könyvtárosok védelme miatt, hogy előjegyzést vezetünk be, mely szolgáltatás erre az időre ingyenessé válik. A szabad böngészésre egyelőre nincs lehetőség. Ezt terveink szerint július 22-től tudjuk újra bevezetni, mikor a többi 31 könyvtár is kinyit. Addig is a következő jó híreket tudom mondani: az első, hogy a bezárást követően, tehát március 13-tól mindenkinek automatikusan annyival hosszabbítjuk meg a tagsági jogosultságát a nyitást követően, amennyit elveszített. A másik, hogy értelemszerűen erre az időre nem számolunk fel késedelmi díjat, és egyhónapnyi türelmi időt adunk a dokumentumok visszahozására. A harmadik pedig, hogy a szokásos egyhónapos nyári szünet idén egyik könyvtárunkban sem lesz.

A Központi Könyvtár nagy olvasóterme működés közben

Milyen munkákat tudtak a zárva tartás alatt csinálni?

Azon túl, hogy tartottuk az olvasókkal a kapcsolatot, elvégeztük azokat a háttérmunkálatokat, többek között leltárakat, amelyek miatt az adott könyvtár 5-10 napra bezárna. Sőt, a 2021-re tervezett leltározást is megcsináltuk. Átválogattuk az állományainkat, azokat a könyveket, amiket már nem érdemes köttetni, selejteztük. Ezzel együtt folyamatosan vásároltuk a könyvpiacon megjelenő újdonságokat: 9600 új dokumentumot vettünk, ebből 9000 könyv. Az új szerzeményeket kiszállítottuk a tagkönyvtárakba, így mindegyik kerületben a nyitást követően ott lesznek a friss olvasnivalók.

Ezenkívül kollégáim átrendezték a tereket, új dekorációt csináltak, hogy barátságosabb környezet fogadja majd a betérőket. Építkezési munkálatok is folytak: a XIV. kerületben található Csertő parki ideiglenes könyvtári épület 100 nm-es bővítést kapott, a II. kerületben, a Török utcaiban pedig teljesen átalakítottuk az olvasói teret, mert az eredeti beltér nagyon szűk és régimódi volt, a 60-as évekből örököltük meg. Ugyanakkor befejeződött a felújítás az Ötpacsirta utcában, és a Teréz körúton is szépen folyik egy új, 700 nm-es könyvtár kialakítása. Az utóbbi azért érdekes, mert könyvtár a körúton utoljára 1945 körül volt, és az sem egy ilyen méretű területen.

Összességében elmondható, hogy több időnk jutott tervezni, végiggondolni a következő időszak menetét, előkészíteni az újabb 2021–2027 közötti időszak fejlesztési terveit. Ennek nemcsak az építkezések, rekonstrukciók a részei, hanem az informatikai újítások és az olvasók kényelmének további fejlesztése is.

A tartalomgyártás a különböző kapcsolattartó oldalakra több energiát követelt, mint normál működéskor?

Nagyon kreatív csapata van a könyvtárnak, és ami a legfontosabb ebben, hogy az adott kerületben dolgozó kollégáink a helyi kulturális életnek szerves részét képezik. Ha úgy fogalmazunk, ez az informatikai fejlesztésekkel együtt épült fel. A tartalmak folyamatosan bővültek, de a gyártás most kapott lényegesen nagyobb lendületet, hiszen ez volt az egyetlen lehetőség, hogy a könyvtár tartani tudja a kapcsolatot a használóival. Számos kollégánkról derült ki, hogy sokkal kreatívabbak és kezdeményezőbbek egy ilyen beszorított helyzetben, mint amikor normálisan működünk. Jó értelemben véve meg is lepődtünk ezen. Egymás után jöttek az ötletek, senki nem tervezte meg előre a tartalmakat. Ilyen volt például a már emlegetett költészet napi versmondás: jött két kollégánk az ötlettel, szereztek hozzá még tíz munkatársat, akik között volt könyvtáros, gépkocsivezető, mindenki, aki a könyvtáron belül ellát valamilyen feladatot, felvették és megosztották a videót.

A rendezvények visszatérésére Ön mikortól lát esélyt?

Egyelőre arra törekszünk, hogy legalább az alapszolgáltatásokat tudjuk nyújtani, rendezvényeket még nem tartunk. De az a tervünk, hogy az október első hetében megrendezésre kerülő Országos Könyvtári Napokkal szeretnénk indítani a rendezvényeinket. Reméljük, hogy ez így is lesz. Ahogy már említettem, nagyon fontosnak tartom a fokozatosságot és óvatosságot, nekünk pedig az önkormányzati döntéseket kell figyelembe vennünk, így a könyvtárak megnyitása ez alapján történik. Az újranyitáskor kötelező lesz a szájmaszk viselése, felhívjuk a figyelmet a távolságtartásra, és várakozási pontokat állítunk fel.

Milyen kihívások várhatók az újranyitással?

Az egyik legnagyobb feladat az lesz, hogy hogyan fogjuk tudni betartatni távolságot az olvasótermekben. Ezzel kapcsolatban kérjük olvasóinkat, hogy legyenek fegyelmezettek a látogatás alatt, az intézkedésekkel szemben pedig megértőek és toleránsak. Saját kollégáink érdekében kéznél lesznek a maszkok, a fertőtlenítőszerek, kesztyűk és a plexifal.

A Nagytétényi úti könyvtár belső tere.

Feltűnt, hogy nagy pontossággal ismeri nemcsak a Központi Könyvtárat, hanem mindegyiket…

Vezetőként kötelességem, hogy tudjak minden tagkönyvtárról. Most például arról, hogy a nyitás előkészületei hogy állnak.

Ha kérdezné, pontosan meg tudnám mondani, melyik könyvtárunk ázott be utoljára, sajnos a nagy esőzések miatt ezt mindig kifogjuk. Ez egy hálózat, amelynek része a Központi Könyvtár, és a kerületi könyvtárak is.

Változatos helyeken vagyunk jelen, minden a kerületekkel való együttműködés jegyében történik. Ennek is köszönhető, hogy a mai könyvtárak a legkülönfélébb épületekből lettek kialakítva: a Budapesti Sétáló utcai könyvtár Csepelen például étterem volt, az Ugocsa utcai a XII. kerületben pedig mozi. A XXII. kerületben, a Nagytétényi úti könyvtárat egy volt ortodox zsidó imaházból alakította ki nekünk a kerület 2013-ban.

Feltételezem, egyik oldalról fárasztó lehet, hogy már mindenki az újranyitást követeli, másfelől ez pozitív visszajelzés is az Önök számára.

Persze, szükségünk is van erre. Mindenki eltemette már a könyvtárakat, mondván, az informatika megold mindent. De hála Istennek, a könyvpiac még mindig elég jól működik. És én azt gondolom, hogy átalakul a könyvtár képe, amit éppen a használók formálnak át. Az egyetemisták közül például sokan nemcsak azért jönnek, hogy kölcsönözzenek vagy tanuljanak, hanem hogy találkozzanak. Nem volt véletlen, hogy egy tanulóteret is kialakítottunk. De hát ott abszolút nem tanult senki! Inkább cseverésztek, közösségi térként szolgált az a rész.

A könyvtárakról alkotott kép mára nagyon megváltozott. Már nemcsak a kölcsönzés és a tanulói tér biztosítása a feladata, hanem például az is, hogy egy szemináriumi dolgozathoz éjjel kettőkor is elérhetővé váljon az információ az adatbázisokból. A könyvtárnak egyszerre kell hagyományos bibliotékának és virtuális könyvtárnak lennie. Ez különösen igaz a FSZEK-re, hiszen mi minden korosztálynak nyújtunk szolgáltatásokat. És ha ez megvalósul, az a könyvtár egy jó könyvtár.

Fotók: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár