Vissza a hírekhez
Következő cikk
Korábbi cikk

Király Tibor 100 éves

Hírek

-

2020.07.13

Az ELTE professor emeritusának, egyben díszdoktorának tudományos munkássága felöleli a bűnügyi tudományok szinte valamennyi részterületét, közel hét évtizedes tevékenysége jelentős hatást gyakorolt a hazai jogi gondolkodásra és törvényalkotásra. Július 11-i születésnapja alkalmából a Széchenyi-díjas akadémikust az államfő a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette.

Király Tibor (ÁJK '48) 1951-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, 1960-tól dékánhelyettes, 1961 és 1967, majd 1976 és 1979 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja volt, közben 1967-től 1971-ig rektorhelyettesi feladatokat látott el. Hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót, szakmai-tudományos tevékenysége meghatározó módon befolyásolta a tudományterület humanista társadalmi értékeken alapuló koncepciójának kialakítását, amiért a Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben Akadémiai Aranyérmet is ítélt neki. (Király Tiborral ekkor készített interjúnk itt olvasható.)

1959-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 1988-ban megbízott főtitkár-helyettesnek nevezték ki, a pozíciót 1990-ig töltötte be. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegylet elnökévé, 1995-ben tiszteletbeli elnökévé választották.

1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöke, tíz éven át a társaság igazgatótanácsának tagja. Alapító tagja és első elnöke a Magyar Kriminológiai Társaságnak, tagja a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Az 1990. évi alkotmányos változást követően döntő szerepet játszott a magyar felsőoktatás megújításában.

Az 1993. évi felsőoktatási törvény munkálatait a kodifikációs bizottság elnökeként irányította. Meghatározó szerepe volt a Károli Gáspár Egyetem alapításában és az Jogtudományi Karának beindításában.

Király Tibort az államfő a büntetőjog-tudomány területén hét évtized alatt elért eredményeiért, szakmai és emberi szempontok szerint is példamutató tevékenységéért, valamint tudományszervezői munkájáért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette. Az elismerést a köztársasági elnök megbízásából Polt Péter legfőbb ügyésztől a professzor fia és lánya vette át 2020. július 8-án a budapesti Igazságügyi Palotában.

Király Tibor tudományos munkássága a szabálysértési jogtól a kriminológiáig felölelte a bűnügyi tudományok szinte valamennyi részterületét. A magyar büntető eljárásjog tudománya az ő tevékenysége révén kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe – foglalta össze az iskolateremtő professzor tevékenységét korábban egykori tanítványa, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának alapítója, majd a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója, Kratochwill Ferenc. Fontosnak tartotta az összehasonlító jogot, a jogfejlődés közös vonásaira hívva fel a figyelmet. Történeti szemléletre nevelt, és sokat is tett azért, hogy támogatást szerezzen a magyar jogtörténet kutatásához. 

Munkáiban következetesen alkalmazta a szociológiai szemléletet. A bűnözést mint társadalmi tömegjelenséget vizsgálta, s arra a következtetésre jutott, hogy az valószínűleg a meg nem valósított egyenlőségért, az egyenlőtlen esélyekért fizetett ár. Megbecsülte a dogmatikát, ismerte és tanította a törvény olvasását, a szabályok egybevetését, a helyes értelmezés levezetését. Nagy súlyt fektetett a jognyelv tömör, világos, közérthető megformáltságára, rövid tőmondatai élő bizonyítékai annak, hogy lehet magyarul és ugyanakkor szabatosan "jogászul" írni.

Példát mutatott tudományos bátorságról és a tudományos előrelátás kimondásának erejéről is: az ártatlanság vélelmére alapozott munkája átformálta a szélesebb szakmai közvéleményt, a joggyakorlatot és megkésve a törvényhozást is.

Szakmai megnyilvánulásai mögött mindig az állampolgári szabadságjogok védelmének gondolata állt. „Ha a büntetőeljárásban megtartják az általánosan nemzetközileg is elfogadott elveket, ha a bizonyítás nem aljasodik kényszervallatássá, a védő meri ellátni tisztét, és a bíró megőrzi méltóságát, az bizalmat kelt az igazságszolgáltatás iránt, és reményt gyújt az ítéletre várókban” – állt ki az igazságszolgáltatás európai princípiumai mellett már 1972-ben. 

Király Tibor 2020. július 11-én tölti be 100. életévét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeretettel és tisztelettel köszönti professzorát.

Forrás: elte.hu

kedvel
522 megtekintéss megtekinté
Ossza meg

Megjegyzések0

Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!

Javasolt cikkek

Hírek

ELTE visits Indonesia – Meeting our alumni from Indonesia

AI

Alumni International

20 november

Hírek

Brahms Evening

AI

Alumni International

15 november

Hírek

HVG-ranking: ELTE practice schools in the lead

AI

Alumni International

06 november