71 éves korában elhunyt Bacsó Béla Széchenyi-díjas esztéta, egyetemi tanár, az ELTE Esztétika Tanszék volt vezetője.
Bacsó Béla az ELTE magyar-esztétika-népművelés szakon végzett 1977-ben. Pályakezdő éveit a Magyar Színházi Intézetben töltötte főmunkatársi beosztásban, ahonnan politikai okokból elbocsátották; később az ELTE Esztétika Tanszékére került oktatónak és kutatónak; adjunktusi, majd docensi, 2005 óta egyetemi tanári beosztásban dolgozott. 1997-től 2016-ig a tanszékvezetője volt, 2000 és 2010 között pedig a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetet is vezette. A filozófiai tudományok kandidátusa lett 1992-ben, majd 2001-ben az MTA doktora.
Számos akadémiai tisztségénél (MTA doktora, Magyar Filozófiai Társaság elnöke) és díjánál (Széchenyi díj, Pro Facultate Philosophiae-díj) fontosabbak voltak neki könyvei, melyekben a filozófiai és irodalmi kérdések mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a képelméleti vizsgálódások: Határpontok (1992), A szó művészete (1996), „Mert nem mi tudunk...”(1999), Írni és felejteni (2001), Kiállni a zavart (2004), Az eleven szép (2006), Az elmélet elmélete (2008), Ön-arc-kép. Szempontok a portréhoz (2012), Tapasztalat és esztétika (2016), Kép és szó (2019), Esztétika és műértés (2022). Emellett kiemelendő tudományterjesztő munkássága: az Athenaeum folyóirat és Kijárat Kiadó Spatium sorozatának szerkesztését, ahol a kortárs esztétika alapszövegei jelentek meg.
„Egyszer meg kellene érteni azt a látszólag magától értetődőnek tűnő kijelentést, hogy az esztétikai tapasztalat is az önmegértés egyik módja” – mondta Bacsó Béla egyetemi búcsúelőadásán, amit nyugdíjaba vonulásakor mondott el. "Most másodszor is, immár véglegesen, magunkra maradtunk. Meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a fájdalmas veszteséggel, úgy, hogy közben híven őrizzük emlékét. Isten Önnel, Tanár Úr, soha nem feledjük!" - írja Darida Veronika, az Esztétika Tanszék jelenlegi vezetője.
Nyugodjék békében!
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek