Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. 2020-ban először hirdették meg a „Kinyitjuk a tudományt” – az ELTE ígéretes kutatója különdíj pályázatot, amelyre az „open science”, azaz a nyílt tudomány területén kiemelkedő eredményeket elért kollégák jelentkezhetnek. 2021-ben kilenc alumnusunk nyerte el a díjakat. Gratulálunk!
| Deme Andrea (BTK '10, '15) 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. A hiánypótló kutatás részösszegzéséből 2016-ban monográfiát írt, amely azóta több felsőoktatási intézmény képzéseiben a kurrikulum része. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti. Kutatómunkáját az MTA 2018-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal, az MTA Nyelvtudományi intézete Hermann József Fiatal Kutatói Díjjal jutalmazta. 2019-ben Bolyai-ösztöndíjat, 2019-ben és 2020-ban ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat kapott. Több multidiszciplináris program aktív résztvevője, jelenleg négy hazai és egy külföldi doktoranduszhallgató projektjét vezeti. |  |
| Illés Gábor István (ÁJK '13) 2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az elmélet a vezető és a követők közötti karizmatikus kapcsolat, illetve az abból levezetett demokratikus legitimitás középpontba állításával képes megmutatni, hogyan fonódnak össze elválaszthatatlanul a rezsim demokratikus és autoriter jegyei, illetve alkalmas e jegyek tárgyilagos elemzésére is, a megértő társadalomtudomány szellemében. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál. Az eredmények széleskörű visszhangot váltottak ki a hazai tudományos világban. |  |
| Kovács Péter (IK '08, '10, '13) Doktori disszertációja (2016) óta adaptív transzformációs módszerekkel, numerikus matematikával és ezek jelfeldolgozásbeli alkalmazásával foglalkozik. Mindezidáig 13 konferencia- és 16 folyóiratcikket publikált jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat témakörökben. Alapvetően interdiszciplináris jellegű komplex kutatásokat végez, amelyekhez nem csak informatikai, illetve matematikai tudásra, de alkalmazásspecifikus ismeretekre is szükség van. Több nemzetközi és hazai kutatásban vett részt, a Tamperei Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó Kutató Intézetében például epilepsziás rohamok EEG alapú detektálásán dolgozott, a linzi Johannes Kepler Egyetemen szintén biológiai jelfeldolgozási vizsgálatokat végzett, később egy nemzetközi csoporttal roncsolásmentes anyagvizsgálatok problémáinak megoldását kereste. Jelenleg a SZTAKI-n keresztül nyílt kerékszenzoros jelek feldolgozásában vesz részt. Jelentős az oktatói és tehetséggondozói tevékenysége is, többek között a kutatói-utánpótlás ösztönzése érdekében hallgatói labort indított el az IK-n. 2016-ban Farkas Gyula-emlékdíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat és Bolyai+ ösztöndíjat kapott. |  |
| Lőrincs Péter (TTK '17) Főképpen a lizoszómális rendszert használó lebontó folyamattal foglalkozik, amelynek során a sejt a saját anyagait (autofágia), vagy a környezetéből membrán lefűződéssel felvett anyagokat (endocitózis) bontja le. PhD-munkája alatt kapott legfontosabb eredményeként igazolta, hogy egy autofágiához nélkülözhetetlen fehérjekomplex az endocitózishoz is létfontosságú, jelátviteli utakat is képes szabályozni. 2015-től Juhász Gábor kutatócsoportjában dolgozik, jelen kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2016-ban például kutatótársaival azonosította az első, a többitől eltérően „nem teljes”, több alegységes pányvázófaktort, 2017-ben pedig egy korábban nem ismert Rab kisGTPázt azonosított. Elektronmikroszkópos szakemberként más laborokkal is együttműködik. Munkája eredményeként 2016-ban ÚNKP-ösztöndíjat, 2018-ban MTA Prémium posztdoktori kutatói ösztöndíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat, ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat és NKFI-ösztöndíjat kapott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel. A Magyar Genetikus Társaság Győrffy Pál-díjjal tüntette ki. |  |
| Simor Péter Dániel (PPK '07) 15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A kutatásban egészséges, alvászavarban szenvedő, valamint idegsebészeti beavatkozáson átesett epilepsziás személyek alvásregisztrátumait elemezték, emellett a kérgi hálózatok, kéreg alatti területek, talamokortikális hálózatok tevékenységét, valamint a testi ingerekre adott kérgi válaszok jellegzetességeit is vizsgálják. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Az eddigi vizsgálatokban egészséges személyek, valamint a pszichózisszerű élmények megtapasztalása szempontjából magas kockázatú csoportok vettek részt. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését, és arra utalnak, hogy a rossz alvásminőség szisztematikusan előre jelzi a nappali tüneteket. A nappali pszichózisszerű élmények ugyanakkor látszólag nem jelzik előre a következő éjszakai alvás minőségét, de az álmok negatív emocionális töltetével és intenzitásával összefüggést mutatnak. |  |
| Sulyok Katalin (ÁJK '12, TTK '13) Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. A Harvard Egyetemen folytatott LL.M. tanulmányai záródolgozatában az Európai Emberi Jogi Bíróság természettudományi bizonyítékokkal kapcsolatos bizonyítási eljárásait vizsgálta az amerikai toxic tort joggyakorlattal való összehasonlításban, és elnyerte a Harvard Environmental Law Writing Prize díját. 2018-ban itthon megvédett doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima díját érdemelte ki, emellett a legjobb angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelven írt nemzetközi környezetjogi tárgyú doktori értekezésnek adható, genfi Henry Wheaton Prize díjat is meghozta. 2019-ben Danubius Young Scholar ösztöndíjas lett, disszertációja pedig monográfia formájában 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Ezzel kapcsolatban több nemzetközi konferencián és tanulmánykötetben, rangos folyóiratokban mutatta be eredményeit. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott. ÚNKP posztdoktori ösztöndíjasként a környezet alaptörvényi védelmének módjait és érvényesíthetőségét kutatja. A Magyar Klímaváltozási Tudományos Testület alapító tagja. |  |
| Szászi Barnabás Imre (PPK '18) A „Kinyitjuk a tudományt” különdíj nyertese saját tudományos munkájában is követi a nyílt tudomány elveit, oktatja azokat témavezetettjeinek és más oktatóknak, a nyílt tudomány területén módszertani innovációkat fejleszt, végül pedig a tudományos eredményeket a tágabb közönség számára is elérhetővé teszi különböző fórumokon. Minden eddig megjelent tudományos publikációjához kapcsolódóan nyíltan hozzáférhetővé tette az empirikus munkák mögött álló adatbázist, az elemzési kódot és a tudományos eredmények megismételhetőségéhez szükséges egyéb adatokat. A 2020-as SIPS konferencián többedmagával Retrospective Open Science hackatont szervezett, ahol a résztvevők arra dolgoztak ki megoldásokat, hogy a nyílt tudomány alapelvei a múltbeli kutatásokra is kiterjedjenek. Társaival új módszertant dolgozott ki azzal a céllal, hogy minél több kutatói együttműködésen alapuló munka jelenhessen meg. Megszervezte az ELTE-n az első Open Science Workshop-ot, amelynek keretében az ELTE kutatói és diákjai körében promotálta a nyílt tudomány alapelveit, és ehhez konkrét akciótervet nyújtott. Célja, hogy a tudományos innovációk széles közönséghez eljussanak, és a laikusoktól ezekre visszajelzés jöhessen. Ennek részeként 2019 óta másodmagával hírlevelet szerkeszt, amelyben a viselkedéses tudományok legizgalmasabb eredményeit szedik csokorba a laikusoknak. |  |
| Takó Ferenc (BTK '10, '13, '16) Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. A hagyományos, egy-egy gondolkodóra fókuszáló megközelítéstől elszakadva azt kutatja, hogyan illeszkedik az adott gondolkodó Kína-képe az európai Kína-recepcióba mint kontinuumba. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik, kutatásainak fókuszában az áll, miként ötvözi a japán bölcselet saját, belső keletkezésű hagyományával a klasszikus konfuciánus tanítást, illetve a nyugati filozófiai gondolkodás elemeit. Max Weber Kína-tanulmányáról szóló doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe. A kutatás során elhelyezte Webert az európai Kína-recepció kontinuumában, és új értelmezést fogalmazott meg „Keletről” szóló munkái és az életmű összefüggéséről. Folytatott kutatást az ÚNKP keretében, emellett részt vett OTKA, illetve tématerületi kiválósági csoport munkájában is. Aktív tudományszervező tevékenységet végez az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhelyében, tagja az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságnak, a European Network of Japanese Philosophy-nek, szerkeszti a Távol-keleti Tanulmányokat. |  |
| Vesztergom Soma (TTK '10, '14) Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálataval, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott. A berniekkel azóta is élő kapcsolatban van: nyaranta vendégkutatóként elsősorban a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának lehetőségét vizsgálja különböző katalizátor rétegeken és szerves közegekben, egy másik kutatásban pedig a csontszövetek elektromos tulajdonságait tanulmányozza volt hallássérülések műtéti úton történő kezelésének kockázatcsökkentése céljából. Hat éven át szervezte az "Alkímia Ma" előadássorozatot, jelenleg a Tudományos Diákkör kémia szakterületi felelőse. 2017-ben elnyerte az NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program, 2020-ban az NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program támogatását. |  |
Forrás: elte.hu
kedvel
594 megtekintéss
megtekinté
Az ELTE ígéretes kutatói 2021
2021-12-16 09:00:00
www.alumni.elte.hu
https://www.alumni.elte.hu/medias/image/1470189749633d3c013fcc3.png
2021-12-15 11:58:30
2021-12-13 09:53:13
Alumni Központ
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. 2020-ban először hirdették meg a „Kinyitjuk a tudományt” – az ELTE ígéretes kutatója különdíj pályázatot, amelyre az „open science”, azaz a nyílt tudomány területén kiemelkedő eredményeket elért kollégák jelentkezhetnek. 2021-ben kilenc alumnusunk nyerte el a díjakat. Gratulálunk!Deme Andrea (BTK '10, '15)2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. A hiánypótló kutatás részösszegzéséből 2016-ban monográfiát írt, amely azóta több felsőoktatási intézmény képzéseiben a kurrikulum része. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti. Kutatómunkáját az MTA 2018-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal, az MTA Nyelvtudományi intézete Hermann József Fiatal Kutatói Díjjal jutalmazta. 2019-ben Bolyai-ösztöndíjat, 2019-ben és 2020-ban ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat kapott. Több multidiszciplináris program aktív résztvevője, jelenleg négy hazai és egy külföldi doktoranduszhallgató projektjét vezeti. Illés Gábor István (ÁJK '13)2013-ban az ELTE-n politikatudományból szerzett doktori fokozatot, 2014 óta dolgozik az Állam- és Jogtudományi Karon. Az elmúlt években szerzőtársaival megkezdett kutatási programja a Max Weber-féle plebiszciter vezérdemokrácia elméletét alkalmazza a 2010 utáni magyarországi politikai változásokra. Az elmélet a vezető és a követők közötti karizmatikus kapcsolat, illetve az abból levezetett demokratikus legitimitás középpontba állításával képes megmutatni, hogyan fonódnak össze elválaszthatatlanul a rezsim demokratikus és autoriter jegyei, illetve alkalmas e jegyek tárgyilagos elemzésére is, a megértő társadalomtudomány szellemében. Az eredeti weberi elméletet a kutatási program nem pusztán alkalmazta, hanem aktualizálási céllal több kortárs elmélettel (például a populizmust nem ideológiaként, hanem történetmesélésként és politikai stílusként megragadó elképzelésekkel) ki is egészítette. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó kötet 2020-ban jelent meg angol nyelven a Routledge kiadó gondozásában, a kismértékben bővített magyar változat pedig ugyanazon év végén az Osiris Kiadónál. Az eredmények széleskörű visszhangot váltottak ki a hazai tudományos világban.Kovács Péter (IK '08, '10, '13)Doktori disszertációja (2016) óta adaptív transzformációs módszerekkel, numerikus matematikával és ezek jelfeldolgozásbeli alkalmazásával foglalkozik. Mindezidáig 13 konferencia- és 16 folyóiratcikket publikált jelmodellezés, mesterséges intelligencia/gépi tanulás, biológiai jelfeldolgozás, telekommunikáció, roncsolásmentes anyagvizsgálat témakörökben. Alapvetően interdiszciplináris jellegű komplex kutatásokat végez, amelyekhez nem csak informatikai, illetve matematikai tudásra, de alkalmazásspecifikus ismeretekre is szükség van. Több nemzetközi és hazai kutatásban vett részt, a Tamperei Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó Kutató Intézetében például epilepsziás rohamok EEG alapú detektálásán dolgozott, a linzi Johannes Kepler Egyetemen szintén biológiai jelfeldolgozási vizsgálatokat végzett, később egy nemzetközi csoporttal roncsolásmentes anyagvizsgálatok problémáinak megoldását kereste. Jelenleg a SZTAKI-n keresztül nyílt kerékszenzoros jelek feldolgozásában vesz részt. Jelentős az oktatói és tehetséggondozói tevékenysége is, többek között a kutatói-utánpótlás ösztönzése érdekében hallgatói labort indított el az IK-n. 2016-ban Farkas Gyula-emlékdíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat és Bolyai+ ösztöndíjat kapott. Lőrincs Péter (TTK '17)Főképpen a lizoszómális rendszert használó lebontó folyamattal foglalkozik, amelynek során a sejt a saját anyagait (autofágia), vagy a környezetéből membrán lefűződéssel felvett anyagokat (endocitózis) bontja le. PhD-munkája alatt kapott legfontosabb eredményeként igazolta, hogy egy autofágiához nélkülözhetetlen fehérjekomplex az endocitózishoz is létfontosságú, jelátviteli utakat is képes szabályozni. 2015-től Juhász Gábor kutatócsoportjában dolgozik, jelen kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2016-ban például kutatótársaival azonosította az első, a többitől eltérően „nem teljes”, több alegységes pányvázófaktort, 2017-ben pedig egy korábban nem ismert Rab kisGTPázt azonosított. Elektronmikroszkópos szakemberként más laborokkal is együttműködik. Munkája eredményeként 2016-ban ÚNKP-ösztöndíjat, 2018-ban MTA Prémium posztdoktori kutatói ösztöndíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat, ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat és NKFI-ösztöndíjat kapott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel. A Magyar Genetikus Társaság Győrffy Pál-díjjal tüntette ki. Simor Péter Dániel (PPK '07)15 éve foglalkoztatja az alvás, két éve pedig kutatócsoportot is alakított az alvás, az álmodás, valamint az alvó idegrendszer információ feldolgozó folyamatainak kísérleti vizsgálatára. Az általa vezetett alváslaborban a REM alvás mikrostruktúráját vizsgálják az alvásszabályozás tükrében, ennek keretében részletesen jellemzik a fázisos és tónusos szakaszok alatti neurofiziológiai folyamatokat. A kutatásban egészséges, alvászavarban szenvedő, valamint idegsebészeti beavatkozáson átesett epilepsziás személyek alvásregisztrátumait elemezték, emellett a kérgi hálózatok, kéreg alatti területek, talamokortikális hálózatok tevékenységét, valamint a testi ingerekre adott kérgi válaszok jellegzetességeit is vizsgálják. A labor másik kutatásában az alvásminőség és a nappali pszichózisszerű élmények időbeli együtt járását tanulmányozzák. Az eddigi vizsgálatokban egészséges személyek, valamint a pszichózisszerű élmények megtapasztalása szempontjából magas kockázatú csoportok vettek részt. Eredményeik alátámasztják a leromlott alvásminőség és pszichózisszerű tünetek összefüggését, és arra utalnak, hogy a rossz alvásminőség szisztematikusan előre jelzi a nappali tüneteket. A nappali pszichózisszerű élmények ugyanakkor látszólag nem jelzik előre a következő éjszakai alvás minőségét, de az álmok negatív emocionális töltetével és intenzitásával összefüggést mutatnak. Sulyok Katalin (ÁJK '12, TTK '13)Kutatásai a természettudomány és a jogtudomány interdiszciplináris kérdéseire fókuszálnak. A Harvard Egyetemen folytatott LL.M. tanulmányai záródolgozatában az Európai Emberi Jogi Bíróság természettudományi bizonyítékokkal kapcsolatos bizonyítási eljárásait vizsgálta az amerikai toxic tort joggyakorlattal való összehasonlításban, és elnyerte a Harvard Environmental Law Writing Prize díját. 2018-ban itthon megvédett doktori disszertációja az MTA Jogtudományi Intézet Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima díját érdemelte ki, emellett a legjobb angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelven írt nemzetközi környezetjogi tárgyú doktori értekezésnek adható, genfi Henry Wheaton Prize díjat is meghozta. 2019-ben Danubius Young Scholar ösztöndíjas lett, disszertációja pedig monográfia formájában 2021-ben megjelent a Cambridge University Pressnél. Ezzel kapcsolatban több nemzetközi konferencián és tanulmánykötetben, rangos folyóiratokban mutatta be eredményeit. Az utóbbi két évben az uniós környezetjog területén vizsgálta, hogy a természettudomány valószínűségekkel terhelt mivolta hogyan befolyásolja az Európai Unió Bírósága kauzalitási gyakorlatát a környezeti károkért való felelősség terén. Elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve nemzetközi felkérésre a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepével foglalkozott. ÚNKP posztdoktori ösztöndíjasként a környezet alaptörvényi védelmének módjait és érvényesíthetőségét kutatja. A Magyar Klímaváltozási Tudományos Testület alapító tagja. Szászi Barnabás Imre (PPK '18)A „Kinyitjuk a tudományt” különdíj nyertese saját tudományos munkájában is követi a nyílt tudomány elveit, oktatja azokat témavezetettjeinek és más oktatóknak, a nyílt tudomány területén módszertani innovációkat fejleszt, végül pedig a tudományos eredményeket a tágabb közönség számára is elérhetővé teszi különböző fórumokon. Minden eddig megjelent tudományos publikációjához kapcsolódóan nyíltan hozzáférhetővé tette az empirikus munkák mögött álló adatbázist, az elemzési kódot és a tudományos eredmények megismételhetőségéhez szükséges egyéb adatokat. A 2020-as SIPS konferencián többedmagával Retrospective Open Science hackatont szervezett, ahol a résztvevők arra dolgoztak ki megoldásokat, hogy a nyílt tudomány alapelvei a múltbeli kutatásokra is kiterjedjenek. Társaival új módszertant dolgozott ki azzal a céllal, hogy minél több kutatói együttműködésen alapuló munka jelenhessen meg. Megszervezte az ELTE-n az első Open Science Workshop-ot, amelynek keretében az ELTE kutatói és diákjai körében promotálta a nyílt tudomány alapelveit, és ehhez konkrét akciótervet nyújtott. Célja, hogy a tudományos innovációk széles közönséghez eljussanak, és a laikusoktól ezekre visszajelzés jöhessen. Ennek részeként 2019 óta másodmagával hírlevelet szerkeszt, amelyben a viselkedéses tudományok legizgalmasabb eredményeit szedik csokorba a laikusoknak. Takó Ferenc (BTK '10, '13, '16)Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. A hagyományos, egy-egy gondolkodóra fókuszáló megközelítéstől elszakadva azt kutatja, hogyan illeszkedik az adott gondolkodó Kína-képe az európai Kína-recepcióba mint kontinuumba. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik, kutatásainak fókuszában az áll, miként ötvözi a japán bölcselet saját, belső keletkezésű hagyományával a klasszikus konfuciánus tanítást, illetve a nyugati filozófiai gondolkodás elemeit. Max Weber Kína-tanulmányáról szóló doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe. A kutatás során elhelyezte Webert az európai Kína-recepció kontinuumában, és új értelmezést fogalmazott meg „Keletről” szóló munkái és az életmű összefüggéséről. Folytatott kutatást az ÚNKP keretében, emellett részt vett OTKA, illetve tématerületi kiválósági csoport munkájában is. Aktív tudományszervező tevékenységet végez az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhelyében, tagja az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságnak, a European Network of Japanese Philosophy-nek, szerkeszti a Távol-keleti Tanulmányokat. Vesztergom Soma (TTK '10, '14)Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálataval, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott. A berniekkel azóta is élő kapcsolatban van: nyaranta vendégkutatóként elsősorban a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának lehetőségét vizsgálja különböző katalizátor rétegeken és szerves közegekben, egy másik kutatásban pedig a csontszövetek elektromos tulajdonságait tanulmányozza volt hallássérülések műtéti úton történő kezelésének kockázatcsökkentése céljából. Hat éven át szervezte az "Alkímia Ma" előadássorozatot, jelenleg a Tudományos Diákkör kémia szakterületi felelőse. 2017-ben elnyerte az NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program, 2020-ban az NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program támogatását. Forrás: elte.hu
https://www.alumni.elte.hu/medias/image/1470189749633d3c013fcc3.png
Megjegyzések0
Megtekintéshez, vagy megjegyzés hozzáadásához kérjük, jelentkezzen be!
Javasolt cikkek