Bartholy Judit: így nyúlt bele a Kárpát-medence életébe is a klímaváltozás

"Az időjárási szélsőségek gyakorisága és intenzitása növekszik, a hőmérsékleti mellett a csapadékviszonyok is teljesen megváltoznak" - mondta az InfóRádióban Bartholy Judit (TTK '76), az ELTE Meteorológia Tanszékének tanára.

Alumnusunk arra figyelmeztetett, hogy az északi-sarki jégolvadás komolyan befolyásolhatja Magyarország időjárását is. Bartholy Judit az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta:

"éppen ezért meg kell állítani a klímaváltozást. A jéggel borított területek aránya a Földön elég kicsi, 10 százalék alatt van, de ha az elolvad, akkor nagyon nagy baj lesz. Becslések szerint a század közepére már lesznek olyan időszakai az évnek, amikor az északi-sarki jég elolvad. A jégolvadással többletenergia keletkezik, a teljes cirkulációs képletek megváltoznak, a ciklonpályák eltolódnak, például akár az is előállhat, hogy a mérsékelt övi ciklonok eltérülése miatt töredékére csökken a csapadékmennyiség. Ezért fontos az Északi-sarkot konzerválni abban az állapotban, amiben van."

2015-ös párizsi klímaegyezmény óriási jelentőségű lehetne, ugyanis 194 állam ezt aláírta. Az egyezmény azt mondja ki, hogy a Föld országai együttes erőfeszítésekkel vállalják a Föld fölmelegedésének 2 fok alatt tartását a század végééig. 

"míg a XX. század közepén tíz év is eltelhetett úgy, hogy nem volt hőhullám, manapság akár évente hatszor-hétszer is előfordulhat ilyen."

Az időjárási szélsőségek gyakorisága tízszeresére nőhet, az intenzitása a duplájára. A hőhullám kritériuma, hogy meghaladja a napi átlaghőmérséklet a 25-27 fokos küszöbértéket 1-3 napon át, függően attól, hogy milyen modellt veszünk, és mára egyáltalán nem ritkák a 7-10 napig tartó hőhullámok sem. Ez az emberi egészségre is komoly hatással van a tápláléklánc felborulásán keresztül: 

"Bizonyos égövekben élnek bizonyos állatok. Ha ezek az övek eltolódnak, az állatok keveredhetnek, és pont ezek a táplálékláncok borulnak fel, bizonyos fajok invazív fajokként tarolnak; óriási átrendeződések figyelhetők meg, akár az óceánokban is."

A városi környezetben bekövetkező változásokról Bartholy Judit azt mondta, a zöldterületek jelentős mértékben csökkennek egyrészt az aszfalt térhódításával, másrészt hővisszaverő képességével, az aszfalt ugyanis akár 15 fokkal melegebb hőmérsékletet is teremt maga körül.

"Minél több zöld kellene, ami feldolgozza, elnyeli a hőt" - mondta a szakember amerikai példát hozva arra, hogy lehetne zöld, fás a házak teteje.

Bartholy Judit a klímaváltozás szélsőséges lenyomatának tartja a nem is olyan régen még hatalmas Aral-tó kiszáradását.

"Volt egy jól működő halgazdaság, egy megélő népesség. A tó legnagyobb része azonban kiszáradt, irritáló homok maradt utána, amelyet a nagy szelek felkavarnak, az emberek belélegeznek. Óriási probléma ez, amely két Magyarország nagyságú területet érint." 

A teljes interjú meghallgatható itt. 

Forrás: infostart.hu