Pesthy Zsuzsanna Viktória beszámolója Erasmus félévéről - ELTE Alumni Alapítvány támogatással!
Az ELTE Alumni Ösztöndíj pályázat 2016 óta, félévente, egyre növekvő volumenben kerül kiírásra az ELTE Alumni Központ, a volt hallgatók és az ELTE Alumni Alapítvány közreműködésével. Célja a tehetséges, rászoruló hallgatók Erasmus-ösztöndíjának kiegészítése. Pesthy Zsuzsanna Viktória, pszichológia mesterszakos hallgató az elnyert összeget olaszországi (Padovai Egyetem) kiutazásához használta fel 2023 őszén. Alumni Ösztöndíjasunk beszámolója alább olvasható.
Pesthy Zsuzsi vagyok, a PPK-n végzős pszichológia mesterszakos hallgató. A 2023/24-es tanév őszi félévében a Padovai Egyetemen voltam Erasmus ösztöndíjjal Olaszországban, az ELTE Alumni Alapítvány támogatásával.
A padovai pszichológia képzés nagyon színvonalas, maga a város is szép és élhető. Az sem hátrány, hogy úgy élvezheti itt az ember az olasz életet, hogy nem kell olaszul beszélni hozzá, ugyanis rengeteg angol nyelvű óra van - nem csoda, hogy karunkon az egyik legnépszerűbb választási lehetőség a cserefélvére Padova. Összességében egy hatalmas élmény volt az elmúlt hat hónap – bár azért nem volt zökkenőmentes, több kihívással is szembesültem, de úgy érzem, sokat tanultam az itt töltött félévből.
De milyen is Padovában élni? Padova egy észak-olaszországi egyetemváros, rengeteg külföldi hallgatóval. Ennek az előnye, hogy sosem unatkozik az ember (ha nem akar), hátránya viszont, hogy asztalfoglalás nélkül el sem érdemes indulni sehova. Az egyetemen hasznos és érdekes óráim voltak – tanultam például az öregedés neuropszichológiájáról és az affektív neuropszichológiáról, továbbá volt egy órám különböző izgalmas új technológiákról, például a virtuális valóság (VR) és gépi tanulás használatáról pszichológiai kutatásokban. Ezen az órán sokat beszéltünk az agykutatás lehetőségeiről, így az EEG-ről, ami számomra különösen hasznos volt, mivel jövőbeli terveim között szerepel a PhD programba való jelentkezés, amelynek keretében szeretném megtanulni ezt a módszert és alkalmazni a kutatásaimban. Ezeken kívül nekikezdtem az olasznak is alapszinten, így már a bemutatkozás és a kávérendelés is megy (Vorrei un caffè!).
Előnye még Padovának, hogy közel van Velencéhez – 20 perc vonattal. Ezért havonta többször leugrottunk Velencébe – akár múzeumba menni, sétálgatni, vagy akár csak beülni valahová harapni egy pár cicchettit. A város hangulata nagyon különleges, érdemes felderíteni a kevésbé turistás részeket is! Még a sok látogatás ellenére is úgy érzem, hogy bőven lenne még mit felfedezni Velencében.
A hat hónap során sok barátot szereztem, akikkel gyakran utazgattunk, akár egy-egy napra közelebbi városokba. Ilyen volt Verona (természetesen megnéztük a Júlia-erkélyt), Bologna (kipróbáltuk az eredeti bolognait), Ravenna (ami a mozaikjairól híres, amit Szerb Antal Az utas és holdvilágban is megemlít) vagy a tengerpartra, Sottomarinara, ahol még szeptember-októberben is tudtunk fürödni a melegebb olasz időjárás miatt. A legkedvesebb utazós emlékem Firenzéhez kapcsolódik: karácsony előtt egy hétvégére mentünk, felfedeztük a dómot, megkóstoltuk a híres schiacciatat és végigjártuk az olyan alkotásokat, amikről még gimnáziumban művészettörténeten tanultunk, mint a Vénusz születése vagy a Dávid szobor. Emellett Firenze csodálatosan ki van világítva karácsonykor, szóval így igazán különleges élményben volt részünk.
Az elmúlt félév során a sok móka mellett több kihívás elé is kerültem. Kezdve azzal, hogy – mivel életemben először éltem külföldön – meg kellett szoknom az angolul való kommunikációt (amiben rengeteget fejlődtem is), az új környezetet (például, hogy teljesen máshogy működik az egészségügy-posta-tömegközlekedés stb.) vagy hogy teljesen új szociális hálót kellett kialakítanom. Így arra jó tapasztalat volt ez a félév, hogy külföldön is ugyanúgy lehet barátokat szerezni, viszont szerintem azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez nem megy varázsütésre, sok energiát kell beletenni az új kapcsolatok kialakításába és eleinte lesznek olyan pillanatok, amikor egyedül érzi magát az ember. Ezek mellett az itthoni kutatásomon kintről is dolgoztam, ami sok időt igényelt, illetve – pont azért, mert a padovai egyetem nagyon színvonalas – többet kellett tanulnom a vizsgákra, mint amire számítottam, így közelebbről megismerhettem a padovai könyvtárakat.
Összességében tehát rendkívüli élmény és egyben kihívás volt számomra az Erasmus Padovában. Rengeteget tanultam magamról, Olaszországról és külföldi barátaimnak köszönhetően más országok kultúrájáról is – akiket alig várom, hogy meglátogathassak, és hogy én is körbevezessem őket Budapesten. Nagyon hálás vagyok az ELTE Alumni Alapítvány támogatásáért, mert már a kiutazás előtt több költség felmerült, mint például az albérlet előlege és az utazás finanszírozása, amit így tudtam a kapott ösztöndíjból fedezni.
Így járulhat hozzá az ELTE Alumni Ösztöndíj jövőbeli kiírásához
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles