Parazita-e az ember?

Április 9-én zsúfolásig megtelt az ELTE TTK aulája a Lágymányosi Csetepatén, ahol az ELTE kutatói a Star Wars-univerzum díszletei között megrendezett vitán arra keresték a választ, hogy parazitának tekinthető-e az ember a Földön. A vita előtt tartott szavazáson a közönség 75 százaléka igennel válaszolt a kérdésre.  A eseményt Kovács M. Gábor, a Biológiai Intézet vezetője nyitotta meg, ezt követően Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője üdvözölte a jelen és volt hallgatókat. 

A világos oldalról Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar docense, a helyi ökoközösségeket segítő Kisközösségi Program szakmai vezetője ütköztette érveit a sötét oldalt képviselő Kun Ádám evolúcióbiológussal, az ELTE Természettudományi Kar docensével, az emberi együttműködés megszállott kutatójával.

Moderátorként Kovács Mihály biokémikus, az ELTE TTK Biológiai Intézet igazgatóhelyettese igyekezett egyensúlyt teremteni az erőben. A vita alaptézise szerint réges-régen egy távoli galaxisban, egy félreeső csillag harmadik bolygójának lényei fejlett civilizációkat építettek, 2025-re azonban világossá vált, hogy a bolygón ökológiai válság következett be. A kutatók a globális válság négy kérdésében ütközették nézeteiket.

Barátságosabban bántunk-e bolygónkkal az iparosodás előtt?

Kun Ádám szerint a civilizáció problémáit az élőhelyek megszűnése, a biodiverzitás csökkenése, a túlhalászat és túlvadászat, a vízgazdálkodási kihívások, az invazív fajok behurcolása, a környezetbe jutó mérgező anyagok és a túlnépesedés okozza. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának világátlaga évente és fejenként 6,73 tonna, a Föld legvagyonosabb 10 százaléka a környezeti terhelés 48 százalékáért felel, míg az alsó 50% (4 milliárd ember) mindössze 11,5 százalékáért. A vagyoni különbségek is riasztóak, hiszen a felső 10% a vagyon 76%-át birtokolja, az alsó 50% a vagyon 2%-át. A kutató szerint ezeket kell alapul venni a környezetterhelés csökkentését célzó programok kialakítása során.

Takács-Sánta András szerint a történettudomány és kulturális antropológia jól mutatja, hogy az emberben a bestiális kegyetlenség és az önfeláldozó szeretet közötti skálán sokféle tulajdonság jelenik meg. A mezőgazdaság, majd később az államok megjelenése egyre növelte a társadalmi különbségeket, a hatalmi és gazdasági elitek uralmának növekedése pedig az egyéni szabadság és függetlenség visszaszorulásával járt. Lewis Mumford gondolatát idézve rávilágított, hogy az elitek az „emberi alkatrészekből” óriásgépeket (például cégeket, hadseregeket) hoztak létre, amelyek keretében az ember megszűnik önálló, érző lényként működni, hiszen a szomszédunkban zajló háború résztvevői sem gyilkolnák egymást, ha emberként, nem pedig két hatalmi gépezet részeként találkoznának.

Túl sokan vagyunk már a Földön?

Az embernek a környezetre gyakorolt hatását a populáció, a gazdaság és a technológia szorzata mutatja meg, a túlnépesedést pedig a népesség oktatásával lehet a leghatékonyabban elkerülni – fejtette ki Kun Ádám, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy a populációs számítások rendre alábecsülik Afrika népességének növekedését. Az oktatás és a női jogok a nagy számú gyermekvállalás fő ellenszerei, a kontinensen gyakori válságok esetén pedig épp ez a két terület szenved először csorbát.

Takács-Sánta András szerint a mezőgazdaság 10 ezer évvel ezelőtti megjelenése egy lassú és elnyújtott, míg a 17. század technológiai fejlődése gyors népességnövekedést eredményezett, ez utóbbi időszaktól számítva a föld népessége kevesebb mint négy évszázad alatt fél milliárdról nyolc milliárdra növekedett. A kutató szerint a mennyiség (a populáció létszáma) helyett érdemes lenne inkább az emberi lét minőségére koncentrálni.

A technológia megoldja vagy fokozza a problémákat?

Kun Ádám szerint a technológiai optimizmus veszélyes, hiszen hiába működnek például az 50-es évek óta tiszta és viszonylag biztonságos energiát szolgáltató atomerőművek, ezek az energiafelhasználásunknak mégis csak mindössze 9 százalékát fedezik. A megújuló energiaforrásoknál ez az arány már 32 százalék, itt azonban az energia tárolása, illetve a tároló és elosztó rendszerek nyersanyagigénye okoz fennakadásokat.

Takács-Sánta András ezzel szemben a túlzott borúlátás, az ökokatasztrofizmus veszélyeire figyelmeztetett, hiszen ha „már túl késő, minden mindegy”, az sokakat eltántorít a konkrét cselekvéstől a bolygó érdekében. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a két szélsőség helyett a „cselekvő remény” útját érdemes járni, ahol a megjósolhatatlan, de formálható jövőt kívánatos, de reális jövőképek szolgálják. Ehhez újra kell gondolnunk a civilizáció működését, a társadalomban favorizált értékeket, a technológiai fejlesztések alkalmazásánál pedig gondolnunk kell a Jevons-paradoxonra, amely szerint az erőforrások felhasználását csökkenteni hivatott fejlesztések abszurd módon akár meg is megnövelhetik a felhasználást.

Változtatható-e az ember viselkedése, kultúrája?

Kun Ádám szerint hosszútávon csak azok a megoldások vezethetnek eredményre, amelyek nem ellentétesek az emberi természettel. A szakértő a piacgazdaság és verseny fenntartása mellett a progresszív vagyonadó alkalmazásáért, valamint a materiális javak és az állandó gazdasági növekedése hajszolása ellen érvelt.

Takács-Sánta András úgy véli, hogy a hatalmi és gazdasági elitek célja a folyamatos gazdasági növekedés, ezt pedig csak az képes ellensúlyozni, ha a hatalom egyenlő arányban oszlik meg a kormányzatok és a társadalom között. Egy harvardi kutatást idézve rámutatott, hogy a hasonló nagy társadalmi változásokhoz nincs is szükség az emberek többségére, mindössze a népesség 25 százalékára. A gyakorlatban is alkalmazható módszerek kapcsán a szakértőkkel és ELTE-s kollégáival közösen működtetett Kiutak honlapot ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

A vita zárásaként a közönség ismét szavazhatott a fő kérdésről, vagyis arról, hogy élősködőnek tekinthető-e az ember a Földön, az első voksoláshoz képest itt tíz százalékkal csökkent az igenek aránya.

A harmadik Lágymányosi Csetepaté videófelvétele május elején lesz elérhető az ELTE Biológiai Intézet Élő adás című Youtube-csatornáján.

Az esemény egyben az ELTE Alumni támogatását élvező Szakmai Alumni találkozó volt a Biológiai Intézet szervezésében. 

(Forrás: elte.hu)