Kónya Petra beszámolója Erasmus félévéről - ELTE Alumni Alapítvány támogatással!

Az ELTE Alumni Központ, a volt hallgatók és az ELTE Alumni Alapítvány közreműködésével, 2016 óta, félévente, egyre növekvő volumenben kiírásra kerülő ELTE Alumni Ösztöndíj pályázatának célja a tehetséges, rászoruló hallgatók Erasmus-ösztöndíjának kiegészítése. Kónya Petra, francia alapszakos hallgató az elnyert összeget montpellier-i (Université Paul-Valéry) kiutazásához használta fel 2022 őszén. Alumni Ösztöndíjasunk élménybeszámolója alább olvasható.

Kónya Petra, harmadéves BTK francia szakos hallgató vagyok. Az őszi félévet a franciaországi Montpellierben töltöttem az Erasmus+ program keretein belül, melyben támogatást nyújtott az ELTE Alumni Alapítvány. Az ösztöndíj segítségemre volt a repülőjegyek, illetve a kollégium finanszírozásában, amiért hatalmas köszönettel tartozom nekik. 

A programra való jelentkezésben az motivált, hogy kipróbáljam, milyen Franciaországban élni, beilleszkedni a kinti kulturális közegbe, nem csak rövidebb időre kilátogatni. Nyelvszakosként kíváncsi voltam, hogy tudok alkalmazkodni egy idegen nyelvű környezethez és megoldani a mindennapi élet problémáit. Az első pár hét izgalmas és kihívásokkal teli volt, mivel még meg kellett találnom a helyem az új közegben. Az odaút volt életem első önálló repülőútja, és a kinti kollégiumban eltöltött néhány hónap előtt nem is éltem még soha egyedül, távol a családomtól. 

Amint megérkeztem, mentorom, egy francia lány várt, akivel egy mentorprogramon keresztül vettük fel a kapcsolatot. Segített a csomagjaimat a kollégiumba cipelni, és másnap körbevezetett a városban és az egyetemi kampuszon is. Természetesen végig franciául beszélgettünk.

A kollégium ahol éltem, az egyetemtől és a belvárostól egyaránt 15 perc sétára volt. Rengeteg barátot sikerült itt szereznem, akikkel sok programot szerveztünk és együtt éltük át ezt az izgalmas időszakot. A kollégiumban és az egyetemen is volt étkező, ahol kedvező áron lehetett enni.Montpellier

Az Université Paul Valéry-n tanultam, ahol szintén sikerült barátokra szert tennem. Leginkább az erasmusos diákokkal kerültünk közel egymáshoz hasonló helyzetünk miatt, de a helyiek is segítőkészek voltak, ha kérdésünk volt. Az órák érdekesek voltak, az oktatók pedig lelkesek és lelkiismeretesek, mindig próbálva a külföldi diákokat is bevonni az órákba. Indultak külön a nemzetközi diákoknak szóló kurzusok. Ezek közül kiemelném a Histoire et esthétique du cinéma français nevű órát, mely a francia filmek történetével foglalkozott és nagyon érdekesnek találtam, sokat tanultam. Itt például minden anyagot megkaptunk franciául és angolul is. A másik kedvencem az Esthétique et philosophie de l'art című kurzus volt, amit azért szerettem, mert itthon nem nagyon tanultam még filozófiát, érdekes volt kicsit más területtel is megismerkedni. Erre az órára mindig előre kellett olvasni, aztán közösen megbeszéltük az anyagot, így könnyű volt megérteni. Az értékelés és az órák felépítése az itthonitól kicsit eltérő volt, az előadások is sokszor interaktív formában zajlottak, a szemináriumokból pedig vizsgát kellett tenni a félév végén. Az előadások egy órán át tartottak, míg a gyakorlatok két órásak voltak. Ez kicsit szokatlan volt számomra az elején, de a segítőkész koordinátoroknak és  oktatóknak hála sikerült hamar alkalmazkodnom az új rendszerhez. Azt gondolom, hogy ha az ember kellően motivált, akkor a kirándulások és közös programokon való részvétel mellett is teljesíthetőek a vizsgák.

Különböző diákszervezetek is szerveztek nekünk programokat, amelyek remek lehetőségnek bizonyultak új emberek megismerésére is. Részt vettem például tábortüzes sütögetésen a tengerparton és egy borkóstoláson is a Château de Flaugergues-ben, ahol különböző helyi borokat is megkóstolhattam, míg más eseményeken volt szerencsénk megízlelni a Franciaország déli területére jellemző ételeket. Volt például egy Soirée crêpes et galettes nevű közös vacsora, ahol édes és sós palacsintákat ettünk. Ellátogattunk a Marché du Lez névre hallgató helyi piacra, ami éttermek, boltok és bárok hangulatos kombinációját képezte, itt mindenki azt evett, amit kívánt, utána pedig egy szabadtéri bárban töltöttük az este hátralevő részét. Kirándulásokat is szerveztek nekünk a környező városokba, ellátogattunk egy napra Sète-be, ami egy kis kikötőváros gyönyörű tengerparttal.

Itt tengergyümölcseit ebédeltünk, hajóztunk, megnéztük Paul Valéry sírját, majd felmásztunk a kilátóba, ahonnan látni lehetett az egész várost és a csodálatos tengert. Részt vettem egy háromnapos kiránduláson is a Canal du Midi mentén, ahol három várost látogattunk meg: Béziers-t, Narbonne-t és Carcassonne-t. Körbevezettek minket, megmutatták a látványosságokat, hajóztunk, megkóstolhattuk a helyi ételeket, esténként pedig együtt lazítottunk.

Carcassone

Ezenkívül a barátaimmal elutaztunk Nîmesbe és Toulouseba egy-egy napra, illetve több napra a Francia Riviérára, Nizzába, Cannesba és Monacóba, majd később Párizsba is. Megnéztük a helyi nevezetességeket, fürödtünk a tengerben, és nagyon finom ételeket és italokat kóstoltunk. Nizzában végigsétáltunk a Rejtő Jenő regényében is megjelenő Promenade des Anglais mentén, Monacóban megnéztük a kaszinót, Cannes-ban pedig a palotát, ahol a filmfesztivált tartják, és a kikötőt is felfedeztük. Párizsban hajóztunk a Szajna mentén, felmentünk a Montmartrera és meglátogattuk a Sacré-Coeur-t. Általában hostelekben szálltunk meg és kedvező áron kerestünk busz- és vonatjegyeket, de egyszer volt szerencsém TGV-vel is utazni Párizsba. Ezek az élmények és az ott szerzett tapasztalatok örökre megmaradnak az életemben, és mindig nagy örömmel fogok visszagondolni rájuk.

Nizza

A kint töltött idő alatt számos új barátra tettem szert a világ minden tájáról. A legjobb barátaim közé tartozik egy német és egy cseh lány, valamint egy marokkói fiú. Megbeszéltük, hogy meglátogatjuk egymást, és közös nyaralásokat is szervezünk majd. Rájöttem, hogy bárhonnan is jöttünk, nem is vagyunk annyira különbözőek. Mindannyiunkat egymás és a világ megismerése motivált, így együtt éltük át életünk egyik legjobb időszakát, amit sosem fogunk elfelejteni.

Összességében azt gondolom, hogy az Erasmuson eltöltött néhány hónap fantasztikus élmény volt számomra, rengeteget tanultam az anyanyelvi környezetben való élet, a más kultúrákból származó emberekkel való együttélés és munka, valamint a nyelvtanulás terén is. A Montpellierben töltött idő alatt fokozatosan javult a francia nyelven való kommunikációm, és a végére már szinte gondolkodás nélkül értettem meg mindent és tudtam kifejezni magam. Az önállóság megtanulása mellett jelentősen fejlődtem az emberi és szakmai készségeimben is. Például jobban megbirkózom az egyetemi feladataimmal, és magabiztosan tervezem a jövőmet, ami a francia nyelvterületen való szakmai gyakorlatot és a francia nyelvvel való munkát is magában foglalja. Mióta megtettem ezt az utat egyedül és az egyetemen is sikerült megfelelnem, azóta nem félek új helyen kipróbálni magam. Sőt, szeretnék még több hasonló kihívásokkal teli helyzetbe kerülni és utazni, hasonlóan az Erasmus-programhoz.

Az Erasmus egy fantasztikus lehetőség minden diák számára, aki szeretne külföldön tanulni és új kultúrákkal ismerkedni. Bátorítok mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert biztos vagyok benne, hogy rengeteget tanulhat és fejlődhet a kint szerzett élményeknek köszönhetően.Párizs

Támogatott tehetségek

Aktuális pályázati kiírás

Így járulhat hozzá az ELTE Alumni Ösztöndíj jövőbeli kiírásához