Évfordulósaink - 150 éve hunyt el Eötvös József, az Eötvös Collegium névadója
1871. február 2-án, 150 évvel ezelőtt hunyt el Eötvös József, szépíró, akadémikus, politikus, Magyarország első vallás- és közoktatásügyi minisztere, az 1868. évi népiskolai és a nemzetiségi törvény megalkotója. Ezzel a cikkel előtte és további évfordulós alumnusaink előtt tisztelgünk.
1813. szeptember 3-én született Budán báró Eötvös Ignác és Lilien Anna gyermekeként. Nevelője, Pruzsinszky József, a magyar jakobinus mozgalom egyik résztvevője volt. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, majd 1826-1831 között jogot hallgatott a Pesti Királyi Tudományegyetemen. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után Fejér megyei aljegyző lett, majd a Magyar Udvari Kancelláriához került fogalmazóként. Nagyon fiatalon, 22 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1839-től rendes tagja. Trefort Ágostonnal 1836-1837-ben Nyugat-Európa számos országában megfordult, mely utazáson gyűjtött tapasztalatai alapján írta meg első politikai műveit. Egyik legnagyobb elismerést kiváltó regénye, A karthauzi (1841) is ekkor született. Számos további nagysikerű regény is kötődik nevéhez, pl. A falu jegyzője (1845), Magyarország 1514-ben (1847) vagy a Nővérek (1857).
Az 1839-40-es országgyűlésen tűnt fel először politikusként, ahol a feudalizmus intézményei ellen lépett fel és az ország demokratikus átalakítása mellett foglalt állást. Később a centralisták egyik vezéralakjává vált, ekkor született Reform (1846) című kötete is. A Batthyány-kormányban a vallás- és közoktatásügyi tárcát kapta meg, ám nem tölthetett sok időt ebben a pozícióban, mivel 1848-ban a kabinet benyújtotta lemondását. Ezt követően Németországba, Münchenbe emigrált. Hazatérése után részt vett a Kisfaludy Társaság újjászervezésében, 1855-től az Akadémia alelnöke, 1866-tól pedig elnöke lett. 1861-ben kapcsolódott újra be a politikai életbe, Deák Ferenc híveként 1867 januárjában részt vett a kiegyezést előkészítő bécsi tanácskozáson. A gróf Andrássy Gyula vezette kormányban szintén kultuszminiszteri pozíciót töltött be, és számos reformot hajtott végre.
Nevéhez fűződik az általános tankötelezettség bevezetése 6 és 12 éves kor között, egyenjogúságot biztosított az egyes felekezeteknek és nemzetiségeknek az oktatásban, közreműködött a zsidó vallás emancipációjában, továbbá szakfolyóiratot indított Néptanítók Lapja címmel. Tanárképző főiskolát is felállított, valamint támogatta az egyetemeket. Jóllehet később minden politikai párt elismerte munkásságát, minisztersége alatt számos kritikával illették. 1870 őszén súlyosan megbetegedett, nem sokkal később pedig elhunyt. Fia, Eötvös Loránd – egyetemünk névadója – alapította az egyik legnevesebb szakkollégiumot, az Eötvös Collegiumot, mely máig édesapja nevét viseli. Szintén az oktatáspolitikus nevének állít emléket az Eötvös-koszorú és az 1999-ben alapított állami elismerés, az Eötvös-díj. Ezenkívül számos iskola is a reformer nevét viseli.
„Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz.” /Eötvös József/
Válogatás további, a félévben jubiláló alumnusaink közül:
- 175 éve született Plósz Sándor jogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter.
- Áprilisban töltené 150. születésnapját Mikola Sándor, fizikus, pedagógus.
- Januárban volt 150 éve, hogy megszületett Láng Nándor, régész, művészettörténész, klasszika-filológus.
- 100 éve született Erdélyi Zsuzsanna, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista.
- Szintén 100 éve született Rényi Alfréd, magyarországi zsidó matematikus, akadémikus.
- Áprilisban volt 75 éve, hogy elhunyt Horger Antal, nyelvész.
- 50 éve hunyt el Vas Judit, filmrendező, pszichológus.
Forrás: cultura.hu, rubicon.hu, arcanum.com, pestbuda.hu, hu.wikipedia.org
A képek forrása: hu.wikipedia.org, Wikipédia
comments0
To read and add comments please sign in!
Suggested Articles