Csoma útján itthon és külföldön - egy vándorkiállítás utazásai

A „Kőrösi Csoma Sándor és a Magyar Földrajzi Társaság gyűjteménynek kincsei” című vándorkiállítással két éve járom az országot. A jubileumi kiállítás anyagát először 2022 novemberében, a Magyar Tudományos Akadémia épületében mutattuk be, mivel 150 évvel korábban ugyanitt alakult meg az egyik legrégebbi szakmai szervezet. 2023 március óta az kiállítást huszonhét hazai helyszínen állítottuk ki.  A külföldi helyszínek közül a legbüszkébb arra vagyok, hogy tavaly áprilisban, a Himalájai Tibet Múzeumban is megnézhették a székely-magyar őshazakutató orientalista életútjának térképes bemutatóját. A Csoma-életút utolsó állomása volt ez a település, ám a kiállítás tervezésének kezdetétől szerettem volna a kezdethez, vagyis Csomakörösre is eljuttatni a posztereket. 

Ez az elképzelés is megvalósult, sőt, 2024. április 8-án én is ott voltam Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont és Népfőiskola ünnepélyes avatóján Nem is akármilyen minőségben, hanem a meghívott vendégek között. A frissen elkészült épületben az első kiállítás ugyanis a „Térképes időutazás Csomával„ című összeállítás volt, amelyet erre az alkalomra készítettem a Magyar Földrajzi Társaság ajándékaként. Persze hosszú út vezetett idáig, de Ferencz Éva elnök asszony kezdettől biztosított, hogy a Csoma Egyesület nagy örömmel látja a posztereket. Csak azt nem tudtuk, mikor és hol fogjuk azokat bemutatni, mert az építkezés meglehetősen göröngyös úton haladt. Szinte az utolsó pillanatokig bizonytalan volt a helyzet, de azután, amikor megérkezett a felkérés, akkor gyorsan kellett cselekednünk. Köszönet az ELTE Informatikai Karnak  és a Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetnek a támogatásért és a poszterek nyomtatásáért.

Így állhattam ott az építészetileg is figyelemre méltó, a keleti és nyugati motívumokat egyesítő épület előtt a napsütésben, ahol a szépszámú közönséggel együtt az alkalomhoz méltó ünnepi beszédeket meghallgattuk. Csák János kulturális miniszter úr köszöntője után  Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke,  Gyerő József, Kovászna város polgármestere folytatta, Majd Csernyus Lőrinc építész után Gazda József, a kovásznai Csoma-Napok megálmodója, kilencvenedik születésnapján mondhatta el a ház létrejöttének hosszas, kudarcokban bővelkedő, ám végül sikeres, személyes történetét. Azután megnyílt a kapu, és a látogatók először léphettek az épületbe. Úgy alakult, hogy a megrendelt bútorzat még nem érkezett meg, így azután az épület egyetlen berendezése az a tíz posztertartó állvány volt, amelyen a kíváncsi közönség most megtekinthette Kőrösi Csoma Sándor útjának térképes történetét. Természetesen itt is volt beszéd, vers és ének is - de a legnagyobb megtiszteltetés az volt, hogy a látogatóknak személyesen mutathattam be a posztereken látható anyagot. Csák miniszter úrnak és Tamás Sándor tanácselnök úrnak a "Mount Everest" magasságának méréséről és elnevezésének történetéről tartottam egy rövid ismertetést… Sokan érdeklődtek és kérdeztek tőlem, közben nyilatkoztam a magyar televízónak, Oláh Gál Elvirának (hallgasd meg Kossuth Rádióban 2024. április 21-én elhangzott összeállítást – én a vége felé beszélek),  és a megjelent újságíróknak. Olvasd el a tudósítást az épület megnyitójáról itt, vagy nézd meg a képes beszámolót itt . 

Másnap már sokkal több időnk volt, amikor a helyi Kőrösi Csoma Líceum osztályait láttuk vendégül az új Csoma Emlékközpontban egy-egy rendhagyó földrajzórára. A diákoknak azután az elejétől a végéig elmeséltem a Csoma–történetet és az ehhez kapcsolódó térképek érdekességeit. Nagy érdeklődéssel hallgattak, még kérdeztek is - így remélem, nem azért voltak olyan lelkesek, mert ez az iskolán kívüli foglalkozás óraelmaradást jelentett. 

A hét második felében tovább folytatódtak a 34. Csoma Napok eseményei.  240 évvel a   világhírű nyelvész és orientalista   születése után a tudományos konferenciát Csomakőrösön, a magyar vándor szülőfalujában (amely már Kovásznához tartozik) rendezték. A Csoma-kutatás szekcióban, „Kőrösi Csoma Sándor és a felvilágosodás földrajza Európában: térképes időutazás” című előadásomban megmutathattam, hogyan kapcsolódnak a posztereken látható térképek a kor földrajzához és térképészetéhez (a felvétel a Csoma Egyesület jóvoltából megtekinthető a YouTube-on). A hallgatók így világszerte megtudhatják belőle, hogy az őshazakutató Csoma nem álmodozó, hanem  európai műveltségű tudós volt. A kutatási tárgyától látszólag távol álló földrajz vagy térképészet fontos szerepet játszott nemcsak utazásában, de egész életművében.