Az ELTE Főépülete

Cikksorozatunkban ezúttal az ELTE Főépületét mutatjuk be, ahol jelenleg az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az ELTE Rektori Kabinetiroda található. 

Az Egyetem tér meghatározó arculati eleme az Állam- és Jogtudományi Kar neobarokk palotája, amely egyben az ELTE központja is. Helyén az egykori pálos kolostor állt, melyben – Pestre való átköltöztetése után – 1805-től működött az egyetem. Az épület egészen 1890-ig létezett, ekkor lebontották, és a telken új egyetem építését tűzték ki célul. Az új egyetemi épület gondolata már ezt megelőzően felmerült: 1873-1875 között készült el – Szkalnitzky Antal tervei alapján – a Szerb utcai szárnyrész (ennek később külön cikket szentelünk). Ezt követte a régi épület főfalainak felhasználásával készült Wéber Antal-féle épület. Utolsóként a tér felől a főépület csatlakozott az együtteshez Baumgarten Sándor és Heczegh Zsigmond tervei szerint. A kupolás, árkádos palota ünnepélyes felavatására 1900-ban került sor. Az egyetemi templommal való egybeépítés miatt a tervezők az épület stílusának formálásakor a Mária Terézia korabeli barokk jegyekhez nyúltak vissza.

A Budapesti Tudományegyetem újonnan átadott épülete 1900-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A második világháborúban a főhomlokzatot lezáró kupola megsérült, majd 1946-ban ideiglenes tetőszerkezetet készítettek, végül 1961-1963-ban, az épület felújításakor a manzárdtetőt eltávolították. 2020 novemberében hosszú évek után a kormány kiemelten közérdekű beruházásként döntött az ELTE központját egykor díszítő kupolák rekonstrukciójáról. Az előzetes tervek alapján az ÁJK tetőzete az eredetivel megegyező alakját kapja vissza, tehát a kupola konkáv alsó és a konvex felső részét széles párkány választja majd el, nyolcszög alaprajzú lesz, és mindegyik sarkából az élek mentén bordák indulnak felfelé, melyek a magas csúcsdíszben futnak össze. Az alsó részében egy nagy méretű ablak nyílik majd, melyet felül gazdagon díszített szemöldökpárkány zár le. Összesen 1200 négyzetméternyi, természetes palával fedett felületet építenek majd újra, a kivitelezést a Steindl Imre Program részeként valósítják meg. 

Az ELTE Egyetem téri épülete ma. Forrás: Both Balázs / pestbuda.hu

Az épület bejáratát árkádok fedik, ez alatt található a 2014-ben odahelyezett Pázmány, illetve a 2014-ben, majd 2016-ban odahelyezett Eötvös szobor, mindkettő Buda István alkotása. Az épület belsejét korábban gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította, amit az Egyetem fennállásának 300. évfordulójára modernizáltak. Ezt elsősorban a terek jobb használhatósága motiválta. Hóman Bálint kultuszminiszter Lechner Jenőt bízta meg a tervezéssel, aki már 1933 nyarán elkészítette az első rajzokat, az ünnepélyes átadásra 1935. május 12-én került sor. A modernizálás a földszinti csarnokot és az első emeleti – két szint belmagasságú – dísztermet érintette, valamint a harmadik emeleti előadótermet. A funkcionalitás érdekében megszüntettek több belsőépítészeti elemet. A földszinti előcsarnok szélfogó ajtóit és kapuit üvegezettekre cserélték, így sokkal több fény jutott be az aulába, egyúttal a boltozatra festett szecessziós nőalakok helyébe az egyetemi fakultásokat (orvosi, jogi, természet- és bölcsészettudományi) jelképező emblémák kerültek. A mennyezet közepét kitöltő ovális mezőt is megtisztította Lechner a díszítőfestéstől, a stukkókeretbe a lelógó csillárok kiváltására fénycsöveket rejtett. A lépcsőház szecessziós díszei helyén pedig visszafogott aranyozású, világos falfelületet alakított ki. Az egyetemalapító szobrát – ifj. Vastagh György alkotását – is áthelyezte, az előcsarnok bal oldalának közepére, egy boltíves fülkébe. 

A földszinti aula az átépítés előtt (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

A felújított, modernizált aula (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Az első emeleti díszterem, az Aula Magna bejárata fölötti karzatot lebontották, a tartóoszlopok azonban megmaradtak, csak áthelyezésre kerültek, így a terem mérete kb. a harmadával megnőtt. A régi karzattal párhuzamosan futó folyosót erkélykarzattá alakították át, amely jóval kisebb mérete ellenére is elegendő helyet adott az énekkarnak, sőt a közönség egy része is helyet tudott rajta foglalni. Az ajtónyílások felső, íves záródásai kiegyenesítésre kerültek, föléjük pedig ovális fülkébe büsztöket állítottak. A mellszobrok Sidló Ferenc, Lőthe Éva, Veres Zoltánné és Füredi Richárd alkotásai voltak. A bejárati ajtó fölötti neobarokk stukkóarchitektúra helyére Pásztor János carrarai márványból faragott Madonna-szobrát, a másik két bejárat fölé pedig Pázmány Péter címerének három-három strucctollát helyezték. Emellett az ajtók fabetétjei helyére a fény áteresztése kedvéért üvegbetétek kerültek. 

Mária Teréziát ábrázoló festmény

Pázmány Péter portréja

A díszterem Mária Teréziát ábrázoló festményének restaurálását Lechner Szentiványi Gyulától rendelte meg, Kontuly Bélát pedig egy új Pázmány Péter-portré festésével bízta meg, mely modern stílusával remekül illeszkedett a letisztult, világos térbe. A teljes alakos festményt a rektori irodával szomszédos falra helyezték. Mindkét festmény 2012 folyamán került felújításra. A Mária Teréziát ábrázoló festményt Josef Hauzinger osztrák udvari festőnek tulajdonítják, aki a képet 1773-ban készítette az akkor még nagyszombati Egyetem megrendelésére. Érdekessége, hogy a királynő tiszteletére 1780-ban megrendezett eseményen, amelyen Mária Terézia az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmét tartalmazó oklevelet – az úgynevezett Diploma Inauguralét – szerette volna átadni, betegsége miatt már nem tudott személyesen jelen lenni, így ez az alkotás szimbolizálta az uralkodónő jelenlétét. A díszterem mennyezetéről is eltűntek a szecessziós figurák, helyüket ovális mezők foglalták el, melyek közé levélcsokrokból és csigavonalas fonatokból álló díszítés került. Az erkély korábbi tömör mellvédjét pedig mellvédrács váltotta fel. 

A teremben található meg továbbá a 2011. évi tanévnyitó ünnepség óta egy Eötvös Lorándról készült festmény, valamint több híres egyetemi professzor mellszobra, ill. az egyetemi zászló. Ez utóbbi azonban csak egy másolat, az eredeti, 1817-ből származó fehér zászlót – amelyet az Aula 1900-as megnyitója alkalmából tartott nagyszabású ünnepélyen ki is tűztek – a Rektori Kabinetirodában helyezték el. A díszteremben doktori avatókat és diplomaosztókat, valamint fontos egyetemi rendezvényeket (tanévnyitó, Pázmány-nap) szoktak tartani, emellett itt szokott sor kerülni az ELTE Sikerek előadás-sorozat alkalmaira, valamint az ELTE Alumni Jótékonysági Hálaestekre .  

Az Egyetem díszterme, az Aula Magna napjainkban (Forrás: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) 

A díszterem feletti előadótermet meglehetősen letisztult, egyszerű formában modernizálták: világos, díszítetlen falak és egyszerű, gömb alakú lámpák kaptak itt helyet, a padsorokat két oszlopba rendezték, úgy, hogy a tanári pulttól távolodva lépcsőzetesen emelkedtek. Ezt a funkcionalitás szem előtt tartása mellett az olcsóbb kivitelezés indokolta. Mindemellett a szomszédos Egyetem téri templomot immár a díszlépcsőházból nyitott, új átjárón keresztül is meg lehetett közelíteni. 

Az Egyetemvezetői Értekezleteknek, a Dékáni Disputáknak és az ÁJK Kari Tanács üléseinkek a földszinten található Kari Tanácsterem ad helyet, ahol az alapító okirat másolata, valamint a kar dékánjainak portréi találhatók.  

Rektori pédum. Forrás: elte.hu

Rektori lánc. Forrás: elte.hu

Szintén az Egyetem téri épület ad otthont a Rektori Kabinetirodának, mely az Egyetem mindenkori Rector Magnificusának székhelye. Itt láthatóak az Egyetem 1950-től megválasztott rektorait ábrázoló festmények, amelyeket később - a 375. évfordulós ünnepségre - készíttettek. Mindenki maga – a már elhunyt rektorok esetében a családjuk – választhatta ki, hogy milyen stílusban szeretné elkészíttetni a portrét. Itt őrzik egyúttal az Egyetem eredeti méltóságjelvényeit (pédumok és láncok) is: ezek a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak, 2016-ban kapta meg az ELTE, hogy kiállíthassa. Ezek – az ún. rektori pédum, a bölcsész fakultás péduma és a jogi fakultás péduma – a 17. században készültek, Johannes (Hans) Lencker augsburgi ötvös munkáját dicsérik. Itt állították ki az első egyetemi zászlót is, valamint azt az ezüstkészletet, melyet az Egyetem szlovák területen lévő birtokaiért kapott kárpótlás egy részéből készítettek 1935-ben. A Rektori Kabinet része a rektori nagytárgyaló és a rektori dolgozószoba, mely falát az alapítólevél, a Diploma Inaugurale és az 1935-ös törvény másolatai díszítik.

A Kecskeméti utca (balra) és a Magyar utcai épületszárny (jobbra) 2022-ben. Forrás: Both Balázs / pestbuda.hu

A Kecskeméti utcai épület homlokzata napjainkban. Forrás: ajk.elte.hu

Végezetül említést kell tenni a Kecskeméti utcai épületről, mely Mádl Ferenc, az ÁJK professzora, későbbi köztársasági elnök (2000-2005) közbenjárásával került az Állam- és Jogtudományi Kar használatába 1999-től. A Kecskeméti utca 10-12. szám alatt található épület, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31-33. szám alatti épületszárny jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar B épületének ad helyet. Egykor itt állt az egyemeletes barokk Csekonics-palota, amely 1797 körül épült Hild János tervei szerint, Csekonics József báró felkérésre. Az 1838-as árvíz okozta károk miatt később újjáépítették, járószintjét megemelték. Az örökös, Csekonics Endre megrendelésére 1893 és 1895 között ismét nagyszabású átalakításokat hajtottak végre rajta Meinig Arthúr tervei szerint. Ekkor a Kecskeméti utca felőli oldalon a szomszédos telket is az ingatanhoz csatolták, s a dupla telken egy hatalmas, kétemeletes palota épült, amelyhez továbbra is hozzátartozott a Magyar utcai hátsó szárny. A palota 1941-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) székháza lett, az új funkciónak megfelelően átépítésre került Kotál Henrik tervei szerint. Az épületbe az OTI Balesetbiztosítási Főosztálya költözött. A II. világháborúban  a Kecskeméti utcai épület nagyrészt elpusztult, helyén a Középülettervező Vállalat (Közti) székháza épült Payr Egon tervei szerint 1950 környékén. A Magyar utcai hátsó szárny kevésbé sérült, később újjáépítették. A jelenleg Egyetemünkhöz tartozó épület homlokzata a 2022 óta zajló infrastrukturális fejlesztés keretében megújult, a hallgatók és oktatók 2024. február 12-től vehették ismét birtokba a házat. 

Egyetem megnyitja kapuit sétasorozatunk keretében többször jártunk az ÁJK-nak otthon adó Főépületben. Következő hasonló programunkért kísérje figyelemmel híradásainkat!

A cikksorozat további részei ezen a linken megtekinthetők. 

Források: Szögi László, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben – The Illustrated History of the Eötvös Loránd University, Budapest (ELTE) (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015), 224–228. (online is elérhető)
ELTE ÁJK: pestbuda.hu; pestbuda.hu; pestbuda.hu, alumni.elte.hu; juratus.elte.hu
Kecskeméti utca és Magyar utca: pestbuda.hu, pestbuda.hu, ajk.elte.hu