Szabó Csaba előadásával folytatódott a Levéltáros szakest - szakmai alumni rendezvény

2022. december 1-jén került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék szervezésében az immár hagyományosnak számító Levéltáros szakestre, amelyen a jelenlegi levéltárszakos hallgatók és a képzés alumnusai mellett az egykori és jelenlegi oktatók is részt vettek. A rendezvény az ELTE Alumni Központ támogatásával valósult meg. 

A Levéltáros szakest egy 1996 óta töretlen sikernek örvendő rendezvény, amely az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének szervezésében valósul meg évről évre, hiszen a levéltárképzés minden szintje (BA, MA, PhD) hozzá tartozik. Az esemény nem titkolt célja a levéltár specializációt végző alapszakos, illetve a levéltár mesterszakot választó hallgatók kapcsolatépítésének támogatása, a levéltárképzés alumnusainak pályakövetése, továbbá a hallgatók, az oktatók és a levéltáros szakmában elhelyezkedett alumnusok párbeszédének elősegítése.

A szakest Körmendi Tamás tanszékvezető egyetemi docens nyitó szavait és az ELTE Alumni Központ munkatársa, Balogh-Kátai Judit alumni köszöntőjét követően a szokásokhoz híven egy szakmai programmal indult. Szabó Csaba, a levéltáros képzésben aktívan részt vevő Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója A nemzet levéltára – fejlesztések, víziók címmel tartott előadást a résztvevők számára. 

Mint az széles körben ismert, a 2012 óta létező Magyar Nemzeti Levéltár egy összetett konstrukció, amely az Országos Levéltár mellett a 20 megyei levéltárat (Győr-Moson-Sopron megyében kettő) is magában foglalja. A levéltár több száz munkahely mellett az ország számos állami és magán kézben lévő intézményének iratmegőrzését biztosítja. Előadásában Szabó Csaba bemutatta, hogy milyen fejlesztések, bővítések zajlottak a közelmúltban, illetve zajlanak most is a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeihez kapcsolódva. Több megyei levéltár – például a Fejér vagy éppen a Somogy megyei – épületfelújításon esett át, kibővítették raktári kapacitását és a legkorszerűbb polcrendszerekkel szerelték fel. Kiemelendő továbbá, hogy a felújítások vagy egy-egy teljesen új épület felhúzása során nemcsak a raktári kapacitás nagysága és az iratraktározás korszerűsége élvez prioritást: minden esetben kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a levéltárat mint közgyűjteményt közelebb hozzák az átlagemberekhez, különösen az általános és középiskolás diákokhoz. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyeznek a levéltárpedagógiára, valamint korszerű látogatóközpontok is kialakításra kerülnek.

A főigazgató az előadás második részében a víziókról, a tervbe vett újabb fejlesztésekről beszélt. Ezek között kiemelt helyet foglal el az Országos Levéltár Bécsi kapu téren található épületének felújítása és kis mértékű átalakítása, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló Lángliliom utcai telephely kibővítése. A levéltári palotának épült Országos Levéltár mind a második világháborúban, mind az 1956-os események során találatot kapott, a helyreállítás pedig nem adta vissza régi fényét. Az új tervek alapján visszakerülne az épületre a korábban lebombázott torony, valamint egy modern látogatóközpont is megnyitná kapuit a levéltárban.

A levéltárképzés oktatói, hallgatói és alumnusai által nagy számban látogatott szakest az előadás után egy fogadással folytatódott az Alumni Központ támogatásának köszönhetően, amely lehetőséget biztosított a kötetlenebb eszmecserére.

A fenti beszámolót köszönjük Rudolf Veronikának, a Történelem Segédtudományai Tanszék oktatójának, egyetemi tanársegédnek.  

A felhasznált képeket Rácz Balázs Viktor készítette.