Levéltáros találkozó az ELTE BTK-n

2023. december 7-én került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék hagyományos Levéltáros szakestjére, amelyen a jelenlegi levéltárszakos hallgatók és a képzés alumnusai mellett az egykori és jelenlegi oktatók, valamint számos érdeklődő is részt vett. A rendezvény az Alumni Központ támogatásával valósult meg.

A Levéltáros szakest egy több mint huszonötéves hagyományra visszatekintő program, amelyet az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszéke, amelyhez a levéltárképzés minden szintje tartozik, 1996 óta töretlen sikerrel, évente megrendez. Az esemény célja a levéltár specializációt végző alapszakosok, illetve a levéltár mesterszakot választó hallgatók kapcsolatépítésének támogatása, a levéltárképzés alumnusainak pályakövetése, továbbá a hallgatók, az oktatók és a levéltáros szakmában elhelyezkedett alumnusok párbeszédének elősegítése.

A szakest Körmendi Tamás tanszékvezető egyetemi docens nyitó szavait és az Alumni Központ munkatársa, Balogh-Kátai Judit köszöntőjét követően egy szakmai programmal indult. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója A magániratgyűjtéstől az időgépig: Budapest Főváros Levéltára intézményi stratégiája 2023-2028 címmel tartott előadást a résztvevők számára.

Ennek során felvázolta Budapest Főváros Levéltárának (továbbiakban BFL) erősségeit, illetve gyengeségeit, a jövőbeli célok megvalósításának esetlegesen útjába álló külső veszélyeket, nehézségeket.

Rámutatott, hogy az utóbbi évek kihívásai (járvány, háború a szomszédos országban és az ebből adódó veszélyhelyzet, kevesebb pénzügyi támogatás) ellenére a BFL kifejezetten jól teljesít. Ezt mutatja egyfelől a számos digitalizációs projekt, amelyek nemcsak a történészek számára teszik egyszerűbbé a kutatást, de a levéltárat mint intézményt is közelebb hozzák a társadalom szélesebb rétegeihez. 

Másfelől a szakmai szervezetekben – köztük külföldi együttműködésekben – való aktív részvétele is a főváros levéltárának eredményességét bizonyítja. Kenyeres István külön kiemelte, hogy a BFL a levéltárképzést irányító Történelem Segédtudományai Tanszék stratégiai partnere, és szorosan figyelemmel kíséri, illetve ki is veszi a részét a levéltárosutánpótlás képzéséből mind alap-, mind mesterszakon. Emellett támogatja a már a BFL-ben dolgozó munkatársak továbbképzését, adott esetben PhD-fokozat szerzését is, hiszen a magas szakmai színvonal biztosítása egyik legfontosabb célkitűzése.

Az előadás második fele a jövőbeli tervekről szólt. Ezek között elhangzott az iratanyag digitalizációjának folytatása, a hazai és a nemzetközi együttműködések fenntartása, esetleg újak kiépítése, valamint két olyan terület, amely az eddigi működés során aránylag kevés hangsúlyt kapott. 

Budapest Főváros Levéltára illetékességi köréből adódóan mindezidáig elsősorban köziratokat gyűjtött, az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magániratok, illetve azon belül az elektronikusan képződött iratok gyűjtésére is, hiszen a jövő történészei számára ezek pótolhatatlan források lesznek. A másik kiemelt terület az adatvizualizácó, azon belül a Budapest Időgép folyamatos fejlesztése és kiegészítése, amely a hasonló projektek között nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik.

Kenyeres István előadása után Mátyás Zoltán, a Fiatal Levéltárosok Egyesületének elnöke mutatta be a 36 év alatti levéltárosok önképző és közösségépítő szervezetét, amelybe a még csak tanulmányaikat folytató, jövőbeli levéltárosokat is nagy szeretettel várják.

A nagy számban látogatott rendezvény utolsó hivatalos programpontja a Történelem Segédtudományai Tanszékhez kötődő, 2023-ban megjelent kiadványok bemutatója volt. Összesen nyolc kötet látott napvilágot a tanszék érintettségével, amelyek közül négy részesült bővebb ismertetésben. A tanszék egyetemi docensének, Oborni Teréznek az Erdély fejedelmei című, nagyívű, reprezentatív kiadványát Kenyeres István mutatta be, míg Schweininger Péter tanársegéd Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729-1848 című monográfiáját, mely a Magyar Családtörténeti Kutatócsoport sorozatában jelent meg, Mihalik Béla Vilmos ismertette. 

A tanszéken működő Történelem Segédtudományai Doktori Programon PhD-fokozatot szerzett Csákó Judit doktori értekezésének átalakításával megszületett és az Arapadiana sorozatban napvilágot látott, Az Árpád-kori Magyarország francia tükörben című kötetét Körmendi Tamás méltatta. Végül a doktori programot jelenleg végző, Rácz Balázs Viktor Sepsiszéki cirkálása jegyzőkönyvek, 1679-1701 című, bevezető tanulmánnyal ellátott forrásközlésével Oborni Teréz ismertette meg a hallgatóságot.

A szakestet a hagyományokhoz híven és az Alumni Központ támogatásának köszönhetően egy fogadás zárta le, amely lehetőséget biztosított a résztvevő hallgatók, oktatók és levéltáros kollégák kötetlenebb eszmecseréjére.

Beszámoló: Rudolf Veronika
Képek: Balogh-Kátai Judit és Ring Orsolya

A rendezvény az ELTE Alumni támogatásával valósult meg.
Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!