Március 3-án hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-es szakterületi rangsorának eredményeit. A lista szerkesztői idén 157 országban 1453 felsőoktatási intézményt rangsoroltak, az értékelés során csaknem 14 millió publikációt vettek figyelembe. Az öt tágabb tudományterületen (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és egészségtudományok, természettudományok, társadalomtudományok) belül 51 szűkebb tudományágban rangsorolták a világ egyetemeit.
A 2021-es szakterületi rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem az öt tágabb területből háromban szerepel, élettelen természettudományokban a világranglista 309., bölcsészettudományokból a 377. helyén, társadalomtudományokból pedig a 451–500-as kategóriában. Az ELTE 2021-es helyezéseit az alábbi táblázat mutatja részletesen:
TUDOMÁNYTERÜLET/TUDOMÁNYÁG | GLOBÁLIS HELYEZÉS | HAZAI |
|---|---|---|
Bölcsészettudományok | 377. | 2. |
Élettelen természettudományok | 309. | 1. |
Társadalomtudományok és menedzsment | 451–500. | 3. |
Régészet | 151–200. | 1. |
Nyelvészet | 151–200. | 1. |
Informatika | 551–600. | 2. |
Mezőgazdaság és erdészet | 301–350. | 3. |
Biológia | 401–450. | 1. |
Pszichológia | 251–300. | 1. |
Kémia | 501–550. | 2. |
Matematika | 301–350. | 1. |
Fizika és csillagászat | 301–350. | 1. |
Jogtudomány | 301–320. | 2. |
Az öt nagy tudományterületen az ELTE mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Central European University, a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be Magyarországról az idei szakterületi rangsorba.
Az élmezőnyben tavalyhoz képest nincs jelentős változás, a legjobban most is a Harvard és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) teljesített, mindkét intézmény 12 területen szerzett első helyet, míg Oxford öt területen áll a lista élén. A kínai, orosz és szingapúri felsőoktatási intézmények átlagban jobban, a japánok – részben a kutatások és PhD-tanulmányok évtizedes alulfinanszírozottsága miatt – a korábbinál gyengébb eredményeket értek el. A vezető egyetemek főleg erős nemzetközi kapcsolatrendszerüknek és kiterjedt iparági együttműködéseiknek köszönhetik sikereiket, emellett (különösen Kína, Oroszország és Szingapúr esetében) jelentős, célzott állami források is hozzájárultak az eredményekhez – fogalmazott Jack Moran, a Quacquarelli Symonds szakterületi rangsorokért felelős szóvivője.
A QS a szakterületi listáin négy mutató alapján rangsorol. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az úgynevezett Hirsch-index, amelyet 2013-ban vettek fel a mérési indikátorok közé. A QS a négy indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe.
Forrás: elte.hu
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles