Huszadik alkalmához érkezett az ELTE Sikerek előadás-sorozat, ahova ezúttal egy különleges előadóval vártuk vendégeinket 2022. február 23-án. A méltán ismert Obádovics J. Gyula (TTK '50) az első olyan előadó volt a sorozat történetében, aki 90 éves kora fölött állt színpadra.
Az estét Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy bár erős létszámkorlátozással, de jelenléti előadásra kerülhetett sor. Felhívta a figyelmet az új ELTE Sikerek Veled néven induló Alumni sorozatra - a jelen sorozat fiatalabbakat célzó, kötetlenebb változatára - melynek kedd esti alkalmain mindig más-más témáról fognak friss sikereket elért volt hallgatók beszélgetni, a vadonatúj R Aulában. Méltatta azon ELTE Diplomásokat, akik jóságának hála évről évre növekedhet az Alumni Ösztöndíj összege és volumene, és rámutatott, hogy most SZJA 1% felajánlásokkal biztosíthatjuk a folytatást. Majd köszöntötte Obádovics J. Gyula matematikust, Zentai László rektorhelyettest, Béres Józsefet, az ELTE Alumni Alapítvány kurátorát, és megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak az esemény előkészítéséhez, külön is Petz Denise sorozatfelelősnek, és Kátai Judit alumni munkatársnak.
Ezt követően Zentai László vette át a szót, aki részletekbe menően ismertette az előadó tartalmas, hosszú és eredményes életútját, méltatta munkásságát, majd személyes megjegyzésként hozzátette: "Idefele jövet összefutottam a Társadalomtudományi Kar dékánjával, aki kb. 40 évvel fiatalabb a mai előadónknál. Nem is köszöntem neki, csak annyit kérdeztem: "Ki az az Obádovics?" És tudta! Ha valami ELTE Siker, akkor szerintem ez az!"
Obádovics J. Gyula azzal indította előadását, hogy felolvasta az indexében leírt köszöntőt, majd elmondta, hogy ez az index már akkor is különleges volt, mert csak rendkívüli hallgatóként tudott beiratkozni Egyetemünkre. A bajai tanítóképző iskolába járt és már a második évében maga is betűket tanított a kisiskolásoknak. A háborús helyzet iskolás éveit komolyan nehezítette, nem egyszer menekült meg a haláltól és attól, hogy elvigyék. Rengeteg verset írt, és tanárai az irodalom felé terelgették, így csak líceumi érettségit tudott tenni, amivel nem lehetett rendesen beiratkozni a Pázmány Péter Egyetemre, az ELTE jogelődjére: tanulmányaival párhuzamosan különbözeti vizsgákat kellett letennie egy gimnáziumban, hogy majd később megkaphassa a rendes beiratkozáshoz szükséges papírokat. Matematika, fizika és orosz nyelvből tett vizsgát, orosz nyelvből fordításokat kellett készítenie, matematikából és fizikából pedig az indexét adta oda a gimnáziumi oktatóknak, akik értetlenül álltak előtte, hogy miért akar jegyet, amikor az egyetemi professzorok jelessel és dicséretessel nyugtázták egyetemi tanulmányait. Így ezeken a különbözeti órákon csak beszélgettek, és gond nélkül átment a különbözeti vizsgán, így a következő félévben már rendes hallgatóként iratkozott be az egyetemre.
A matematikához szükséges logikai érdeklődése már hat éves korában ébredt, később antikváriumi könyvek segítségévvel felfedezéseket tett a pí változójával és a végtelen sorokkal kapcsolatban, amelyek tovább erősítették érdeklődését a matematika iránt. Egyetemen a fizika és a matematika is nagyon érdekelte, viszont a fizika tudományának mélyebb megértéséhez alapvető tantárgyak hiányoztak - így végül inkább a matematika felé orientálódott. Tanárai között jeles alumnusok is akadtak, mint Rátz László és Fejér Lipót. "Lipi bácsi az egy angyali matematikus volt. [...] Lipi bácsiról az a hír járta, hogy Kolozsváron egyszer, fiatal korában megbuktatott egyetlen egy hallgatót és azóta is lelkiismeret furdalása volt, még 70 éves korában is."
Betekintést adott izgalmas kollégiumi kalandjaiba: volt, hogy fal nélküli kollégiumi szobában aludt, és adódott olyan is, mikor a hiányzó ablaküveg pótlásaként újságpapírral fedték be az ablakkeretet. A nehéz körülmények átvészelése után létrehozták saját kollégiumukat a Szabó József utcában, ahol már jó körülmények között, kielégítő ellátással töltötték egyetemi napjaikat, majd onnan költözött át az újonnan létrehozott TTK-s kollégiumba.
Ötödéves korától a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban kezdett el dolgozni miniszteri oktatói pozícióban, és másfél éven át tanterveket módosított. Az új tantervvel jött létre aztán három technikum is. Elmondása szerint az ELTE Egyetem téri épületében alakult meg a Műszaki Tanárképző Főiskola, ahova ő adjunktusi kinevezést kapott. Matematikai analízist oktatott, olyannyira jó fizetésért, hogy abból még segíteni is tudta a családját.
Egy üzemlátogatási gyakorlat alkalmával vitte el egyik osztályát az újonnan épült Miskolci Egyetemre, ahol felkérték az esti képzésen tanuló mérnökök oktatására. "érdekes volt, hogy 40 éves embereket - esti tagozaton, mint hallgatókat - én, a 24-25 éves tanítottam." Itt ismerkedett meg jelenlegi feleségével is, akivel azóta is boldog házasságban élnek, Balatonszárszón.
"Megszereztem a kandidátusi fokozatot, aztán mindenki azért piszkált, hogy miért nem matematikusként dolgozom, és szerzek új eredményeket. Én pediglen azt néztem, hogy miként lehet a hallgatók számára úgy átfogalmazni a klasszikus matematika és geometriai anyagot, hogy azt megértsék és tudják alkalmazni. Én ezt vizsgáltam és rengeteg olyan kísérletet csináltam, amelynek eredményét végül egy matematika könyvben megírtam." 1957-ben ez a könyv bekerült a könyvforgalomba, 2-3 hónap alatt az első kiadás el is fogyott. Mára ez a matematika könyv a 21. kiadásnál jár. Mindemellett numerikus módszereket is tanított a Miskolci Egyetem bányász és mérnök hallgatóinak, valamint ezeket a módszereket kutatta és fejlesztette.
12 évet dolgozott Budapesten a minisztériumban, ahol osztályát a tízes létszámról százfősre duzzasztotta, és létrehozott egy intézetet is. Mikor megszűnt a minisztérium, a Gödöllői Egyetemen folytatta pályafutását. Ott tíz évig oktatott, és létrehozott egy új, Számítóközpont tanszéket is. Ezekben az években több időt kellett szervezéssel foglalkoznia, mint a matematikával, így a mátrix számításokkal nem igazán került barátságba. Aztán nyugdíjas korában ezt a témát újból elővette, és írt belőle egy 60 oldalas jegyzetet a számítások megkönnyítésére. Mindösszesen 32 matematika és számítástechnika tankönyvet írt.
Az előadás végén sok szeretettel és nagy lelkesedéssel beszélt bunyevác származásáról, az ezzel kapcsolatos törekvéseiről, és arról, hogy létrehozott egy bunyevác alapítványt, melyet Bunyevác Kulturális Intézetnek hívnak.
Kíváncsi a teljes előadásra? Nézze vissza az ELTE Youtube csatornáján!
Fotók: Köszönjük az ELTE Online szíves együttműködését!
Image gallery20
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles
