Elhunyt Diószegi István

Diószegi István pályája kezdetén, 1953 és 1957 között, az ELTE történeti könyvtárának munkatársa volt, később az  Új és Legújabb kori Egyetemes Történeti Tanszék (ma Új és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék) oktatója, majd tanszékevezetője lett. 1979-ben megválasztották a Bölcsészettudományi Kar dékánjának, 1992 és 1999 között a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztségét töltötte be. Tagja az MTA történelemtudományi bizottságának, az Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae és aTörténelmi Szemle szerkesztőbizottságának, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének.

A magyar diplomáciatörténet nemzetközileg ismert kutatójának munkái az Osztrák–Magyar Monarchia történelemre és a kiegyezés évtizedeire fókuszálnak. Munkásságának egyik központi eleme Andrássy Gyula pályafutásának elemzése és értékelése, a külügyminiszterről monográfiát és számos tanulmányt is megjelentetett. Érdeklődési köre azonban a két világháború közti Európa diplomáciatörténetéig terjedt, könyvet írt a XIX. századi európai nemzetiségi politikáról, illetve a hatalmi politika francia forradalomtól a második világháború kezdetéig tartó történetéről is.

A 90 éves korában elhunyt történészt családja és barátai körében szeptember 17-én, az Óbudai Temetőben búcsúztatják.