Életműdíjjal tüntették ki Bacsó Bélát

A Magyar Filozófiai Társaság minden évben több díjat is kioszt, melyek közül a legrangosabbnak számító Életműdíjat idén Bacsó Béla (BTK '77) Széchenyi-díjas esztéta, az ELTE Esztétika Tanszékének korábbi vezetője, az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola törzstagja, az ELTE Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola témavezetője vehette át a Magyar Filozófiai Társaság jelenlegi elnökétől, Boros Gábortól.

Gyenge Zoltán filozófus Bacsó Béla professzor díja kapcsán a díjátadón kiemelte, hogy a díj megtiszteli a személyt, és a személy megtiszteli a díjat, különösen ez esetben. Bacsó Béla életművét Somlyó Bálint esztéta, az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója méltatta.

Részlet Somlyó Bálint laudációjából:

„Excentrikus vagy decentrált azonban ez az életmű más értelemben is. A lehető legkomolyabban részének kell ugyanis tekintenünk a saját szövegeken túl azt a kivételes, tág értelemben vett szöveggondozói tevékenységet, amellyel Bacsó Béla az elmúlt évtizedekben meghatározó módon hozzájárult a filozófiai kultúra itthoni megújításához. Az úttörő jelentőségű Heidegger-fordításokon túl gondolok itt most a már legendássá lett Athenaeum folyóirat megalapítására és szerkesztésére, könyvsorozatok megtervezésére és gondozására, amilyen például a Kijárat Kiadó Spatium sorozata. És túl az írott szón, hiszen a filozófia eredendően mégiscsak eleven, szóbeli, dialogikus műfaj, gondolok itt az iskolateremtő tanárra, két Esztétika Tanszék, a pécsi és budapesti legendás vezetőjére, előbbinek egyben megalapozójára, utóbbinak vagy két évtizeden át professzorára, aki eltörölhetetlenül nyomta rá bélyegét ezekre az intézményekre. Egy alapjaiban megújított tanszéki könyvtár, egy hasonlíthatatlanul felszabadult légkörű kutatóhely és tanítványok számlálatlan sora, immár sikerrel fokozatot szerzett doktoranduszokkal az élen, mind szervesen beépülnek ebbe az életműbe.”
(A méltatás teljes szövege az es.hu-n, illetve az Élet és Irodalom LXIV. évfolyam 48. számában olvasható.)

Bacsó Béla Iskoláit Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányokat az ELTE magyar-esztétika-népművelés szakon végzett (1972–1977). Pályakezdő éveit a Magyar Színházi Intézetben töltötte főmunkatársi beosztásban, ahonnan politikai okokból elbocsátották; később az ELTE Esztétika Tanszékére került oktatónak és kutatónak; adjunktusi, majd docensi, 2005 óta egyetemi tanári beosztásban dolgozik. A filozófiai tudományok kandidátusa 1992-ben, majd 2001-ben az MTA doktora. 2003-ban habilitált. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban és a Soros Alapítvány alkotói díjában részesült. Közben a JPTE frissen megalapított Esztétika Tanszékét is vezette 1995-től 1997-ig. 2000–2010 közt az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatójaként működött, 1997-től az ELTE Esztétika Tanszékének tanszékvezetője. Számos önálló szakkönyv, valamint több mint 130 tanulmány, kritika, cikk szerzője. 1991–1995 között szerkesztette az Athenaeum folyóiratot. Számottevőek fordításai is, fordított többek között Martin Heidegger műveket, művészettörténeti hermeneutikáról szóló egyetemi tankönyvet.

Forrás: ELTE BTK