Az Egyetem megnyitja kapuit sorozatunk keretében 2022. június 11-én ismét az ELTE botanikus kertjében jártunk, ami - ahogy arról korábban már beszámoltunk - kiemelkedő nemzeti érték. A rendezvény iránt ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés, a fiatal diplomásoktól kezdve a nyugdíjas alumnusainkig bezárólag számos korcsoport képviseltette magát.
Az ELTE Diplomások számára ingyenes, körülbelül 2 órás szakvezetést Mokos Judit biológus, a Füvészkert munkatársa tartotta. A séta során bejárhattuk Közép-Európa legrégebbi botanikus kertjének szinte egészét, mely 1771-től működik, és 1960-től természetvédelmi terület. Utunk első állomása a kert legidősebb fája, a legalább 250 éves sajmeggy volt, amelyet ma már alátámasztással védenek a kidőléstől. Ezt követően a Festetics-család egykori vadászkastélyát csodáltuk meg, amelynek bálterme és freskói a közelmúltban felújításra kerültek, és amelynek aljában ma a botanikus kert dolgozóinak irodái, valamint könyv- és magtár található. A három darab ginko bilobához, azaz páfrányfenyőhöz, valamint a Harry Potter regényekből fúriafűzként ismert tiszafához tett kitérő után a Vadászkastély oldalában található fatörzs kövületet, illetve a bonsai gyűjteményt tekinthették meg az érdeklődők. A kb. 90 éves, kis méretű fácskákat cserépbe ültetik és lombkoronájukat folyamatosan, értő módon metszik. A riasztóval védett füvészkerti példányok között található galagonya, díszjuhar, bükk és páfrányfenyő is.
A bambuszerdőn át a Japánkert felé vettük utunkat, miközben megtudhattuk, hogy az agresszívan és gyorsan növekvő bambuszok mindenen áthatolnak, még az emberen is, így ősi kínzási módszerhez is ezt a növényt alkalmazták. Ugyanakkor ebből a sok mindenre használható, fenntartható alapanyagból számos terméket készítenek, például bambusz fogkefét, amelyen kevésbé maradnak meg a baktériumok, így jóval higénikusabbnak mondható műanyag megfelelőjénél. Az Ázsiai-kertben, avagy Japánkertben a cseresznyefák tövében tett pár perces csendes meditációt követően az ártéri erdőn keresztülsétálva megtekintettük a Füvészkert komposztját, majd a Pálmaházba tértünk be. Ennek bal oldali szárnyában olyan egzotikus növényekkel ismerkedhettek meg közelebbről is az érdeklődők, mint a banán, a kakaó - amelyről megtudtuk, hogy a törzsén, nem a szárai végén hozza a virágot és a termést -, a kávé és a vanília. Ez utóbbi közkedvelt fűszerről kiderült, hogy azért annyira drága, mert az évente csak egyszer virágzó orchideafaj virágát kézzel kell beporozni a szükséges rovarok hiánya miatt.
Ezek után a Füvészkert egyik legértékesebb, "széfben őrzött" növényét, a Wollemia fenyőt, más néven sárkányfenyőt tekintettük meg. Erről a fajról azt gondolták, hogy rég kipusztult, mígnem egy expedíció talált belőle néhány példányt Ausztrália egy eldugott völgyében, melynek hollétét máig titok övezi. Ezeket kutatók szaporítják, és ajándékozzák el botanikus kerteknek - így került az ELTE kertjébe is egy példány. Ezt követően - a kaktuszok és a galambok megtekintését mellőzve - a hársfákkal övezett úton haladva a Viktória-háznál zártuk utunkat, ahol Nemecsek Ernő szobra is helyet kapott. Itt különböző húsevő növényekkel ismerkedhettünk meg, így Vénusz légycsapójával, és számos kancsókával, valamint a névadó Viktória tavi rózsával. Ez utóbbi, Viktória angol királynőről elnevezett, mindössze egy-két napig virágzó növény, ősz elejére olyan hatalmas leveleket növeszt, amelyek egy kisgyerek súlyát is képesek elbírni. A ház melletti épületben Dél-Amerika és Indonézia növényeit, orchideákat, broméliákat és monsterákat néztünk meg, majd a ház előtt Mokos Judit további felmerülő kérdések megválaszolásával zárta a sétát.
Az Egyetem megnyitja kapuit sorozatunk az őszi félévben is folytatódik - reményeink szerint továbbra is személyesen találkozhatunk. Mindamellett az online séták továbbra is elérhetők, bármikor élvezhetők az ELTE Youtube / Alumni csatornán.
Lenti galériánkból ízelítőt kaphat a sétáról.
A képeket Balogh-Kátai Judit készítette.
Image gallery25
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles