Az ELTE a THE új szakterületi rangsoraiban

A Times Higher Education (THE) minden év októberében és novemberében teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi rangsorait. A brit szervezet november 19-én az utolsó négy szakterület listáját is nyilvánosságra hozta, így teljessé vált 2020-as szakterületi értékelés. Ezeket a rangsorokat hasonló módszertan alapján állítják össze, mint az összesített egyetemi világranglistát, azzal a különbséggel, hogy itt az adott szakterület sajátosságainak megfelelő súlyozást is alkalmaznak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 szakterületi lista közül 6-ban szerepel. Háromban (bölcsészettudományok, pszichológia, élő természettudományok) megőrizte korábbi pozícióját, kettőben (társadalomtudományok, élettelen természettudományok) egy kategóriát javított, míg egy esetben (informatika) egy kategóriát rontott tavalyi helyezésén.

Az ELTE a magyar intézmények közül a legjobbnak bizonyult a bölcsészettudományi, a pszichológiai, valamint az élő és élettelen természettudományokat tekintve.

A 11 lista közül a jogász- és neveléstudományi képzések szakterületi rangsorában egyáltalán nem szerepel magyar egyetem. Összefoglalónkban az ELTE-s helyezések mellett bemutatjuk a hazai egyetemek eredményeit, az egyes tudományterületek abszolút győzteseit és néhány jellemző világtrendet is. A THE szakterületi rangsorok éves, országonkénti és tudományterületi bontásban böngészhetők a szervezet honlapján. 

PSZICHOLÓGIA

A pszichológiai képzések 2020-as top-listája 494 egyetemet tartalmaz a tavalyi 463 után. Az listán a 2019-es eredményekhez hasonlóan az ELTE az egyetlen magyar intézmény, egyetemünk idén is a 251-300. helyen szerepel. A világranglista élén sorrendben a Stanford, a Princeton és a Pennsylvaniai Egyetem áll. Az első tízbe újként került be a Michigani Egyetem és a kanadai University of British Columbia, míg a London School of Economics and Political Science és a Duke University visszaestek a tizenkettedik és tizenharmadik helyre. A pszichológiai képzések rangsorában a New York Egyetem és az Amszterdami Egyetem javítottak a legtöbbet a 2019-es ranglistához képest, előbbi a tizenegyedik, utóbbi a tizennegyedik helyen végzett. Ázsiából összesen nyolc intézmény szerepel a listán, a legjobb eredményt (45.) a Szingapúri Egyetem érte el.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a Times Higher Education 2020-as szakterületi rangsorába, amely a világ 536 felsőoktatási intézményének bölcsészettudományi képzéseit értékeli. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyi pozícióját megőrizve a 301-400. helyen szerepel. A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték.

A listát idén is a Stanford Egyetem vezeti, míg Cambridge a második, Oxford pedig a harmadik helyen szerepel. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) a dobogóról épp csak lecsúszva a negyedik lett, az ötödik helyet pedig a Harvard szerezte meg. A lista első húsz helyét jobbára amerikai és brit egyetemek foglalják el, az élbolyba már országokból csak a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Torontói Egyetem és a francia Université Paris Sciences et Lettres került be.

ÉLŐ TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

A biológiai, állatorvosi, mezőgazdasági, erdészeti és sporttudományi képzések 2020-as ranglistáján 821 intézmény kapott helyett. A szakterületi rangsorba tavaly négy, idén már hat magyar egyetem került be. Közülük tavalyi helyezését (301-400.) megőrizve továbbra is vezet az ELTE, utána sorendben a Semmelweis Egyetem (301-400.), a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem (501-600.), végül a Szent István Egyetem (601+) következik.

A jelenleg használt módszertan bevezetése (2011) óta idén először Cambridge áll a világranglista élén, ezzel második helyre szorítva vissza a Harvardot. A harmadik, negyedik és ötödik helyet tavalyhoz hasonlóan Oxford, az MIT és Stanford szerezte meg. Említést érdemel, hogy az ausztráliai Monash University 23 helyet javítva tavalyi eredményén az 55-dik lett, míg a Bonni Egyetem először szerepel a ranglistán, a német intézmény a 86. helyen debütált.

ÉLETTELEN TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

A kémiai, fizikai, csillagászati, geológiai, valamint matematikai és statisztikai képzések 2020-as rangsorában 1054 felsőoktatási intézmény szerepel. A magyar egyetemek közül az ELTE egy kategóriát javítva tavalyi eredményén a 401-500. helyen végzett, ezzel megőrizte vezető helyét a hazai mezőnyben. A Szegedi Tudományegyetem szintén javítva előző évi eredményén az 501-600., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem változatlanul a 601-800., míg a Debreceni Egyetem egy kategóriával előrébb ugorva ugyancsak a 601-800. helyen áll. A magyar egyetemek közül a listán új szereplő a Pécsi Tudományegyetem a 801+ helyen.

Az élettelen természettudományok világranglistáját már harmadik éve vezető Princeton után idén a California Institute of Technology a második, Cambridge a harmadik helyet szerezte meg. Az első tíz helyen szinte kizárólag brit és amerikai egyetemek kaptak helyet, leszámítva a Svájci Szövetségi technológiai Intézetet (ETZ Zuirch), amely nyolcadik lett. Tavalyhoz képest jelentősen javított eredményén a francia École Polytechnique (17.), a Tokiói Egyetem (29.) és az olaszországi Scuola Normale Superiore di Pisa (71.)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

A kommunikáció és média, politológia, szociológia, földrajz és nemzetközi képzéseket vizsgáló szakterületi rangsorban 720 intézmény kapott helyet. Míg a 2019-es rangsorban még csak három magyar egyetem szerepelt (Corvinus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ELTE), addig idén új szereplőként jelent meg a Debreceni Egyetem a 301-400. helyen. A 2020-as ranglistán az ELTE az 501-600. helyezést szerezte meg, ezzel egy kategóriát javítva tavalyi eredményén. A világranglistát ezen a területen a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, a második Oxford, a harmadik a Harvard lett. Ázsiából a Pekingi Egyetem érte el a legjobb eredményt (18.), a kontinensről összesen 11 felsőoktatási intézmény jutott be az első 100-ba, csakúgy, mint tavaly.

INFORMATIKA

A tavalyi 684 után idén már 749 egyetem szerepel a legjobb informatikai képzési helyek rangsorában. Magyarországról mindössze két intézmény, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került fel a listára, mindkettő a 601+ kategóriában szerepel. A világranglistát itt ismét Oxford vezeti, a második a Stanford, a harmadik a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH Zurich) lett. Előkelő helyen végzett még két szingapúri intézmény, a Szingapúri Nemzeti Egyetem tizenegyedik, a Nanyang Technological University a tizenharmadik lett. A közel-keletről Irán ért el kiemelkedő eredményt, a Sharif University of Technology a lista 201-250-es kategóriájában debütált.

JOGTUDOMÁNY

A jogászképzések 2020-as ranglistáján 190 intézmény szerepel, hárommal több, mint az előző évben, ám ezen a listán idén nem találunk magyar felsőoktatási intézményt. Az első helyen ismét a Stanford áll, a második Cambridge lett, őket követi sorrendben a Yale, Oxford és Chicago. Említést érdemel, hogy a nagy múltú Harvard Egyetemnek csak a 13. helyet sikerült megszereznie, bekerült viszont az első tízbe a kaliforniai Berkeley Egyetem. Az ázsiai intézmények jellemzően javítottak korábbi helyezésükön, a Szingapúri Nemzeti Egyetem a 15., a Hongkong Egyetem a 17. helyen végzett.

MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

A mérnökképzéseket értékelő ranglistán jelentősen nőtt az intézmények száma, a THE a tavalyi 903 után idén már valamivel több, mint ezer egyetemet értékelt világszerte. Magyarországról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem került be a legjobbak közé, mindkettő a 601-800. helyen szerepel. A 2020-as szakterületi értékelés szerint a világ legjobb mérnöki képzéseit a California Institute of Technology, a Stanford Egyetem, a Cambridge, a Harvard és Oxford kínálja. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet itt a nyolcadik helyen áll, míg a Szingapúri Nemzeti Egyetem tavalyi eredményéhez képest négy helyezést rontva a tizenkettedik lett.

NEVELÉSTUDOMÁNY

A THE változtatott a lista összeállításának módszertanán: az oktatókra vonatkozó bekerülési feltételek módosításának köszönhetően idén jóval több intézmény kerülhetett be a tanárképzési szakterületi rangsorba (a tavalyi 100 helyett már 428), amelyek között azonban nem szerepel magyar egyetem. A dobogóra sorrendben a Stanford, a Harvard és a Berkeley állhatott fel, az ázsiai intézmények pedig folytatták menetelésüket az élvonal felé: a Hong-Kong-i Egyetem a negyedik, a National Taiwan Normal University a tizenötödik, a Chinese University of Hong Kong a tizennyolcadik, míg a Pekingi Egyetem a huszonhatodik lett.

ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYOK

A 775 egészségügyi képzést nyújtó intézményt tartalmazó 2020-as rangsorban a magyar egyetemek szempontjából nincs változás az előző évhez képest. Idén is a Semmelweis Egyetem (301-400.), a Pécsi Tudományegyetem (401-500.), a Debreceni Egyetem (501–600.) és a Szegedi Tudományegyetem (501–600.) került fel a listára. A szakterületi rangsort már kilencedik éve Oxford vezeti, majd sorrendben a Harvard, Cambridge, az Imperial College London és a Stanford következik. A Torontói Egyetem hét helyet javítva tavalyi eredményén a hatodik lett, a Yale a kilencedik, míg a Melbourne-i Egyetem öt helyezést rontva az előző évhez képest a tizennegyedik helyen végzett.

GAZDÁLKODÁS- ÉS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY

Az összesen 632 felsőoktatási intézményt tartalmazó szakterületi rangsor élén nincs változás a tavalyi évhez képest, az első négy helyen továbbra is az MIT, a Stanford, Oxford és Cambridge állnak. A 2019-es rangsor ötödik helyezettje, a Duke University idén csak a hetedik lett, tavalyi helyét most a Berkeley Egyetem foglalta el. A Szingapúri Egyetem három helyezést javítva a tizennegyedik, míg az ETH Zurich nyolc helyet előre ugorva a tizenkettedik lett. Ebben a rangsorban egyedüli magyar intézményként a Corvinus szerepel az 501+ helyen.