Sorry, this content is not available in English
2019-ben évfordulósaink a Nagyjaink és eleink fejezetben, illetve az Alumni arcképcsarnokban fellelhető jeles elődök, volt hallgatók, ELTE Diplomások köréből.
 | Madách Imre 1864-ben, 155 éve hunyt el Madách Imre, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Az anyanyelve mellett hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Ügyvédi vizsgáját 1841. októberében és novemberében tette le a Pesti Egyetemen. A kötelező egyéves joggyakorlatot Balassagyarmaton töltötte le. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott, és az év december közepén kapta meg ügyvédi oklevelét. Első drámai művét még 16 éves korában írta meg. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hét dráma művet is magának tudhatott. |
 | Eötvös Loránd Egyetemünk névadója pontosan 100 évvel (1919) ezelőtt hunyt el. Külföldön gyakran Roland Eötvös-ként emlegetett magyar fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, illetve hegymászó bárói családból származik. Apja nyomására kezdetben jogot is hallgatott, de szíve inkább a természettudományi területek felé húzta, így 1848-ban beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, 1870-ben summa cum laude minősítéssel doktorált. 1873-ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává. 1889 és 1905 között ő volt az Akadémia elnöke. 1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta. |
 | Benedek Elek 160 éve született (1859) és pontosan 90 éve (1929) hunyt el Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”. Bölcsészettanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként többek között a Budapesti Hírlap munkatársaként dolgozott. 1889-ben részt vállalt az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai mellett verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. 1921-től egészen haláláig szülőföldén, Kisbaconban élt. |
 | Tangl Károly 1869-ben, azaz 150 éve született Tangl Károly fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1887–1891 közt a budapesti tudományegyetem hallgatója, majd 1895-ben doktori fokozatot szerzett. Berlinben és Párizsban képezte tovább magát. Kezdetben Eötvös Loránd tanársegédjeként dolgozott, majd miután 1901-ben magántanári képesítést szerzett, 1903-tól a kolozsvári tudományegyetem fizikatanára lett. 1908-tól az MTA levelező, majd 1920-tól rendes tagja lett. 1935-től az MTA Matematikai és Természettudományi Osztályának elnöke és az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat alelnöke. Nagy tanáregyéniség volt, számos kiemelkedő fizikust és matematikust indított el a kutatói pályán. |
 | Móra Ferenc 1879-ben, azaz 140 éve született Kiskunfélegyházán. Az íróként ismert alumnusunk a budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, azonban tanársegédként csak gy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. A szegedi múzeumban 1904-ben régészeti munkákat is végzett, és részt vett a néprajzi gyűjtésekben is. 1905-ben az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. |
 | Götz Irén Júlia 130 éve (1889) Magyaróváron született magyar vegyész, egyetemi oktató, kémiai szakíró. A budapesti tudományegyetem kémia–fizika–matematika szakán szerezte doktorátusát 1911-ben. Egy évig Párizsban ösztöndíjas volt a Nobel-díjas Marie Curie intézetében, valamint részt vett a Galilei Kör tevékenységében. Ő volt az első magyar egyetemi előadónő. |
 | Garas Klára A 1919-ben Rákosszentmihályon született Garas Klára már 13 éves korában elhatározta, hogy művészettörténész lesz, és tudományos kutatói pályára lép. Tanulmányait végig kitüntetéssel, a legjobbak közé tartozó eredménnyel végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet-régészet szakán folytatta tanulmányait, ahol 1941-ben summa cum laude doktorált. A budapesti Szépművészeti Múzeumban összesen negyven évig dolgozott, 1964 és 1984 között a főigazgatója is volt. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává választották. Kutatási területe a magyarországi barokk festészet, valamint a 16–18. századi európai festészet. |
Forrás: wikipédia
Like
440 Views
Visits
Alumni évfordulók 2019.
2019-12-11 13:29:46
www.alumni.elte.hu
https://www.alumni.elte.hu/medias/image/1470189749633d3c013fcc3.png
2019-12-19 10:49:42
2019-12-09 11:58:05
Alumni Központ
2019-ben évfordulósaink a Nagyjaink és eleink fejezetben, illetve az Alumni arcképcsarnokban fellelhető jeles elődök, volt hallgatók, ELTE Diplomások köréből. Madách Imre1864-ben, 155 éve hunyt el Madách Imre, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Az anyanyelve mellett hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Ügyvédi vizsgáját 1841. októberében és novemberében tette le a Pesti Egyetemen. A kötelező egyéves joggyakorlatot Balassagyarmaton töltötte le. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott, és az év december közepén kapta meg ügyvédi oklevelét. Első drámai művét még 16 éves korában írta meg. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hét dráma művet is magának tudhatott. Eötvös LorándEgyetemünk névadója pontosan 100 évvel (1919) ezelőtt hunyt el. Külföldön gyakran Roland Eötvös-ként emlegetett magyar fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, illetve hegymászó bárói családból származik. Apja nyomására kezdetben jogot is hallgatott, de szíve inkább a természettudományi területek felé húzta, így 1848-ban beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, 1870-ben summa cum laude minősítéssel doktorált. 1873-ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává. 1889 és 1905 között ő volt az Akadémia elnöke. 1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta. Benedek Elek160 éve született (1859) és pontosan 90 éve (1929) hunyt el Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”. Bölcsészettanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként többek között a Budapesti Hírlap munkatársaként dolgozott. 1889-ben részt vállalt az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai mellett verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. 1921-től egészen haláláig szülőföldén, Kisbaconban élt. Tangl Károly1869-ben, azaz 150 éve született Tangl Károly fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1887–1891 közt a budapesti tudományegyetem hallgatója, majd 1895-ben doktori fokozatot szerzett. Berlinben és Párizsban képezte tovább magát. Kezdetben Eötvös Loránd tanársegédjeként dolgozott, majd miután 1901-ben magántanári képesítést szerzett, 1903-tól a kolozsvári tudományegyetem fizikatanára lett. 1908-tól az MTA levelező, majd 1920-tól rendes tagja lett. 1935-től az MTA Matematikai és Természettudományi Osztályának elnöke és az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat alelnöke. Nagy tanáregyéniség volt, számos kiemelkedő fizikust és matematikust indított el a kutatói pályán.Móra Ferenc1879-ben, azaz 140 éve született Kiskunfélegyházán. Az íróként ismert alumnusunk a budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, azonban tanársegédként csak gy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. A szegedi múzeumban 1904-ben régészeti munkákat is végzett, és részt vett a néprajzi gyűjtésekben is. 1905-ben az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Götz Irén Júlia130 éve (1889) Magyaróváron született magyar vegyész, egyetemi oktató, kémiai szakíró. A budapesti tudományegyetem kémia–fizika–matematika szakán szerezte doktorátusát 1911-ben. Egy évig Párizsban ösztöndíjas volt a Nobel-díjas Marie Curie intézetében, valamint részt vett a Galilei Kör tevékenységében. Ő volt az első magyar egyetemi előadónő. Garas KláraA 1919-ben Rákosszentmihályon született Garas Klára már 13 éves korában elhatározta, hogy művészettörténész lesz, és tudományos kutatói pályára lép. Tanulmányait végig kitüntetéssel, a legjobbak közé tartozó eredménnyel végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet-régészet szakán folytatta tanulmányait, ahol 1941-ben summa cum laude doktorált. A budapesti Szépművészeti Múzeumban összesen negyven évig dolgozott, 1964 és 1984 között a főigazgatója is volt. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává választották. Kutatási területe a magyarországi barokk festészet, valamint a 16–18. századi európai festészet. Forrás: wikipédia
https://www.alumni.elte.hu/medias/image/1470189749633d3c013fcc3.png
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles