Heim Pál 1875. november 30-án született Budapesten. Ez évre utolsó évfordulós cikkünkben Heim Pál és további évfordulós alumnusaink előtt tisztelgünk.
Orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki.
Az I. világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka lett, amíg egészségügyi okok miatt 1916-ban le nem szerelték.
1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa volt, az év áprilisában a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult Ferenc József gyermekklinikájának élére nevezték ki.
1929 őszén a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) Bókay János halála után őt hívta meg gyermekklinikája élére. Új helyén csak rövid ideig ténykedhetett, mert 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt, síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található. Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik.
Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett Heim-nővérek elismert szakemberek lettek.
Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.
A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész lett, dédunokája, Heim Pál alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében, néhány éve őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.
További évfordulósaink:
- 100 éve hunyt el Csalai Kégl Sándor iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1906) tagja. A 19. századi magyarországi iranisztika kiemelkedő alakja, a perzsa nyelv és irodalomtörténet első hazai egyetemi tanára, a klasszikus és újkori perzsa irodalom kiváló ismerője volt.
- 75 éve távozott el közülünk Pándy Kálmán orvos, ideggyógyász, elmeorvos és Mikola Sándor fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
- 50 éve hunyt el Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas geológus, Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, valamint Bálint Mihály orvos és pszichoanalitikus.
Comments0
Please log in to see or add a comment
Suggested Articles