Bojár Gábor az informatikai forradalomról

Az előadót – aki a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, egyben az ELTE Alumni Alapítvány kurátora is – telt ház várta a Negyedik ipari vagy harmadik informatikai forradalom című előadásán.

Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője köszöntőjében az elmúlt évek legfontosabb Alumni fejleményeit, a szervezet munkáját mutatta be, majd Borhy László rektor, az Alumni Tanács és az ELTE Alumni Alapítvány elnöke mutatta be Bojár Gábort, részletesen taglalva munkásságát, eredményeit, életútját. A Graphisoft alapítóját a pályaválasztás időszakában a tudomány iránti tisztelet vonzotta a fizika irányába, tudományos ambíciói azonban nem párosultak kellő türelemmel. Kutatói pályára csak az évfolyamok kiválóságai kerülhetnek, így végül egy másik területtel, a programozással kezdett foglalkozni.

A tudományban a tudós a többi tudóst akarja lenyűgözni, de ezt a mentalitást nem lehet átvinni a gyakorlati üzleti életbe, itt nem mérhető így a siker. Bojár Gábor már pályája elején kiemelkedett a többi programozó közül abban, hogy örömforrását nem a többi szoftverfejlesztő elismerése adta, hanem az, ha az általa létrehozott programokat ténylegesen használták is. A Graphisoft víziója éppen ezért az lett, hogy megtalálja a legjobb szakembereket, és arra motiválja őket, hogy múlják felül vezetőjüket. Az 1982-ben alapított cégnek meg kellett találnia azt a területet, ahol igazán jók, és ez lett a 3D modellezés világa.

A terv az volt, hogy nyugaton, az építőipar számára adják el a szoftvert. Először látványtervek készítésére specializálódtak, de a siker mérsékelt volt, hiszen hatalmas a különbség aközött, hogy valami „jó, ha van”, avagy nélkülözhetetlen. Ez

a szoftver hatalmat adott az építészek kezébe: általa biztosítani tudták, hogy tényleg az épüljön fel, amit terveztek

– és ez már egyfajta információs forradalomnak is tekinthető.

Bojár szerint az információs forradalom komolyabb és átfogóbb jelentőségű, mint korábban az ipari forradalom volt. Ahogy Kolumbusz Kristóf, úgy később Neumann János sem gondolt arra, hogy hogy felfedezése új világot nyit az emberiség számára. Az IT-forradalom három szakasza közül az első lépés a beszéd volt. Amikor az ősember megtanult kommunikálni, egyre több információt oszthatott meg társaival, azonban kihívást jelentett a korlátozott emberi memória. Ezért megjelent az igény az információ rögzítésére, így második szakaszként megjelent az írás. Ennek köszönhetően minden információt rögzítettek, kialakultak a civilizációk. Azonban a hatalmas mennyiségű információ következtében újabb probléma jelentkezett, hiszen ekkora terjedelmű adatmennyiséget nehéz kezelni. Ekkor lépett be az emberiség a harmadik szakaszba, ahol az informatika létrejöttével lehetővé vált az információ elérése. E szakaszokban az volt a közös, hogy mindegyik alapjaiban változtatta meg az emberiség jövőjét.

Az eseményen részt vett Szalay Péter tudományos rektorhelyettes, Hudecz Ferenc korábbi rektor, Glatz Ferenckorábbi MTA elnök, Rikker Emília főigazgató, és Mérő László egyetemi tanár is. Az előadáson minden korosztály képviseltette magát, és az egyetem szinte valamennyi karáról érkeztek alumnusok. Az előadássorozat április 3-án Stumpf István alkotmányjogász előadásával folytatódik.

Az eseményen készült felvétel megtekinthető az Egyetem youtube csatornáján. 

Fotó: ELTE Online